9.
Ablakok |
* a hasznos padló felület m2-nek a függvényében
a dominó ház, vagy bármilyen "minden ház", ha az egy darabos és/vagy viszonylagosan szerény a szélességi (mélység) mérete, akkor 1:10... 1:14-es arány megfelelő fényt, megvilágítást biztosít.
pl. 10 m2 hasznos felület melett 1... 0,7m2 bevilágító már elegendő
pl. az sem mindegy, hogy az ablak szemöldök síkban van a mennyezettel, vagy nem túlsokkal lejjebb, vagy a szokásos 30-50 cm még ott van az ablakok felett. Az első esetben még 5-7 méterre sincs "sötét", a másodikban meg már a 3-3,5m is problémás lehet...
|
|
Energetikai szempontok télen (hőveszteség): |
nyáron |
1. |
Ma a 3...4 rétegű üvegezés sem garantálja azt a bizonyos kis u-t, vagy régeben a k tényezőt, hogy tartóssan 1,00 alá menjen, illetve azt 10-30 évek múltán is megtartsa
*
(a falaink - födémeinkkel szembeni hőveszteség követelmény 2012 márciustól mindössze 0,130-0,140 W/m2K körüli kell, hogy legyen) |
- * TÉNY: a nyári 'be-napozás' és így a hőnyereség egyetlen ablakon is több, mint az összes körítő falakon együttvéve!
|
2. |
Az ablaktok és szerkezete igen jelentős felület.
Pl. egy 120*120 -as = 1,44 m2 ablak szabad üvegezése csak 0,95 m2.
A többi a tok és egyebe. A tok durván 0,5 m2.
A tok és ablakszárny szerkezetek hőátadási tényezője 1,0... -1,6 és 2 között van.
Kb. 1m2 ablak, mivel 6-8-ször 'rosszabb' átlagosan ilyen szempontból (szerkezet + üvegfeleület), mint a falak, a veszteség növelése olyan, mintha 4... 5-ször 1,44m2, azaz 6-7m2-rel több jól szigetelt falunk volna/db ablak
(és, ha 8-10 ablakunk van(?), de ez csak a jéghegy csúcsa.
|
- |
Védekezés és néhány adat:
Egy fogalom: 'nap-tényező'
Nap-tényező = 1 , ha minden napsugár és hő 'bejön'
* sötétítő függöny: nap-tényező 0.9-0,95
*reluxa belül : 0,65-0,75
*belső spaletta : 0,55-0,6
*külső roló át-szellőzés nélkül: 0,40-,045
* külső spaletta át-szellőzés nélkül : 0,35-0,4
*külső spaletta tervezett át-szellőzéssel (bautechnik termék > Eco Green Energy Syytem, saját fejlesztés) : 0,05-0,10
(tehát max. 5-10% hőnyereség jöhet be a tájolástól, elhelyezéstől függően)
Megfontolandó az át-szellőztetett külső spaletta alkalmazása, mert :
- a nyári benapozás szabályozható vele,
egy kelemesebb belső hőmérsékletet kölcsönöz.
- viszonylagosan hozzájárul a biztonsághoz hasonlóan egy rácshoz
- esztétikai elem is, hiszen a homlokzati megjelenésében 'dekoratív hatású'
- feleslegessé teszi a sötétitő függöny alkalmazását is...
|
3. |
Mivel egy tok 55-65mm vastag összesen, ahol beépitést nyer, a falakkal való csatlakozása is csak 55-65mm.
Ebben a környezetében képes körkörösen lerontani a falak un. hőegyensúlyát.
Téglafalak esetében körkörösen akár további 1,5 - 1,5 m-en is jelentkezik ez a tünet, a mi esetünkben, mivel ezt a fontos hatást ismerjük és ha teljesen nem is de 0,1 - 0,20 méter közé szorítjuk, így a körkörös növekmény mindössze ennyi.
Hőveszteség szempontjából így is az az ablak már nem 120*120 cm, de nagyobb a valószínűsége, hogy 140 *140cm, nagyjából 2 m2 lesz (ugye az ablakunk üveg felülete ebből csak 0,95 m2 volt, ezért igazán nem is látjuk különösebb értelmét a drágább üvegezésnek, mert nem az a jellemző a hőveszteség szám szempontjából, a felár nem térül meg)
Hajdanán, a régi ablakok tokja burkolta a teljes fal kávákat, ezt is "elfelejtettük", az üvegezés nagyot javult, a tok meg sajnos energetikai szempontból "összement" (!).
Mivel 4... 5ször gyengébb lesz a környező fal hőátadási tulajdonsága, úgy viselkedik, mintha 8... 10 m2-rel több kültérrel, a 'mínuszokkal' érintkező falunk lenne(!). |
4. |
Az előzőek tükrében érdemes átgondolni, hogy, ha fontos a fűtési költségünk, milyen ablakozás -i arányt választunk és rendelünk meg vagy hagyományos építésnél azt hogyan építjük be, de úgy, hogy a fenti káva körüli negatív jelenség ne keletkezzen(!)...
Lásd még: |
|