|
|
|
1m2-re számítjuk: anyag vastagság/minőség függő >
[W/m2*K]
|
1. hő (átbocsátási) tényező ( átadás a vezetéssel nem keverhető)
1.) U érték, u hőátbocsátás néhol/vagy korábban k érték, k hő átszármaztatás -, k-hő átbocsájtási tényező (teljesen azonos fogalmak) , a kis u vagy k betűvel jelölt.
Ezt számítjuk, mértékegysége > u-érték 0,xx [W/m2 K], és 1m2 szerkezet felületre vonatkozik (egy négyzetméterre)(!)
* Vigyázzunk:
1960-ban nemzetközi egyezmény > egységes nemzetközi jelölések bevezetése
A
nemzetek átállása csak részben történt meg.
Pl.
- a Brit nemzetközésség és Amerika is maradt a colnál, ott pl. a K-Btu jelenti a hővezetést (British therm u-factor), azaz pont fordítva
ráadásul nem is méterre vonazkozik hanem 1 colra.
- Ha ezzel találkozunk, nagyon vigyázzunk, mert tapasztalom, nem jól "szinkronizálják" a hazai "szakembereink" az EU-s és a magyar alap-egységekre.
Van is belőle a neten jó nagy káosz és ebből eredő fogyasztó/vevő megtévesztés.
|
|
|
|
|
-
|
pl.
ha, tél van, és mondjuk kint minusz 10 fok van, bent + 20-at szeretnénk, akkor ami a költséges fűtésünket zavarja kifelé 10+20 = 30 Celsius° potenciál különbség ( 30° C = 30 K (ejtsd: Kelvin, de fok nélkül).
az u érték, az u hőátbocsátási tényező mondjuk > 0,3 W/m2 * fok C < akkor 0,3*30° C >>> 9 Watt lesz a falaink-, födémünk 1 négyzetméterén a hőveszteségünk óránként , ha 200 m2 a külső felület > 200óra * 0,009 kW ó > 1,8 kW*óra.
És a "hőnyereség" nyáron (sok minden függő), de közel ugyan ez befelé...
|
|
|
|
|
|
1m vastagságra adott, > a gyártó méri a laborban és adja meg, anyag minőség jellemző
*[W/m*K]
1m vtg anyagra vonatkozik |
|
2. hő (vezetési) tényező
(vezetés az átbocsátással nem keverhető,
-
a vezetés egyetlen anyagon és 1 méter vastagságon át,
-
az átbocsátás egyetlen vagy több rétegen de a vastagságának megfelelő tényezővel 1 m2-re vetítül és mindkettőnél 1° külső-belső hőmérséklet különbségre)
2.) -hővezetési tényező > ejtd: lambda_hővezetési tényező az egyes anyag rétegek tényezője, ezt nem számítjuk, megadja a gyártó
Ez adott, külön-külön anyag jellemző és
a forgalmazói címkéken ott lambda, mértékegysége [ W/m K], egy méter vastag szigetelés hő-vezetése.
Egy-egy számnál, ami lényeges a laikusnak, az-az egymáshoz viszonyitott arányai, ezt figyeljük:
- u érték vagy k-érték ... [W/m2 K], ez számított, az összetett szerkezet tulajdonsága > falra, födémre épületre, ablakra stb., ahol a hőveszteségi szám a wattokban kifejezett 1 m2 felületen, 1 fok kül-bel hőmérséklet különbség mellett 'kopik' el...
- lambda (hővezetés...[W/m K]) ez egyetlen anyagra szól, gyártó által megadott anyag jellemző, ahol a hőenergia (hővezetés) 1 m vastag anyagon "vezetődik át"
Sajnos csalóka, mert ezzel a 2. számmal szinte gátlástalanul "dobálóznak", minden alap nélkül az eladók/forgalmazók és sajnos még a kivitelezők, építmény forgalmazók is.
|
|
|
|
|
|
3. [m2*K/W] |
|
Létezik egy 3. is, a hővezetési ellenállás . Jele R, mint rezisztencia...
Nem foglakozok vele, kevésbé alkalmazott hazánkba, de terjed. Általában a szigetelő anyag határozott vastagságára vonatkozik és gyakorlatilag az U hő-átadás reciproka [1/u].
pl. 6 cm vtg. URSA _0,045 W/m*K > (u-érték, u-hő átadás_URSA_6 cm/0,045) > u = 0,75 W/m2*K az R ebből > R = 1/u = 1,33' [m2*K/W]
|
|
|
|
|
|
Két példa:
- veszünk egy ablakot - ajtót , a gyártó azt írja az u-érték u-hőátadás...= 1 W/m2*fokonként, a másik azt u-hőátadás...= 1,6 W/m2*fokonként. Ez a másik éppen + 60 %-kal több veszteséget produkál az elsőhöz mérten.
- veszünk egy házat - mobilházat , az eladó azt garantálja pl. a falakra, > írásban kell persze, mert a szó elszáll, az írás meg meg...
hogy az az u_érték, u-hő átadás = 0,4 W/m2 fokonként, a másik azt állítja, az u_hőátadás = 0,45 W/m2 fokonként. Ez a másik 0,45/0,40 > 12,5 %-kal több veszteséget produkál majd az elsőhöz mérten.
Így alakul ez minden szerkezetre, a födémekre, ajtókra - ablakokra, készházak - mobilházak vonatkozásában is stb...
Vigyázzunk mert becsapó(!).
Az előírásokra nézve is, nekünk is fontos, ha azt mondjuk FALAK = u-hőátadási tényező valami szám, az a falak minden tartozékával (ablakok-, ajtók, portálok-, konvektori áttörések és még ki tudja milyen áthidalók-, szigeteletlen lábazatok-, padló betonok csatlakozása stb.) együtt mért/számított átlagát jelenti.
Egy "életteli példa": a POROTHERM blokk mondja magáról, hogy "Ő" u hőátbocsátási tényező = 0,4 Watt/m2-t tud, tehát teljesíti a 0,45 W/m2 előírást.
Egy nagy "fenét"...
- Ha beszámítjuk a betonkoszorúkat-, áthidalókat-, a selejtesen falazott épületsarkokat a jelentős ablakokat-, ajtókat stb. már járulékos külső szigetelés nélkül nem felel meg.
- Sajnos ugyan így igaz ez a túl-lihegett "Ytongra" meg minden egy rétegű falazott blokkra, építőanyagra, ha akarom, ha NEM(!!!)...
Az elmondottak igazak a födémekre, a tetőtér beépítésekre, és nem is ragozom tovább minden épület részre, szerkezetre vagy annak az egészére.
TETŐTÉR:
pl. beépítek > fajta válogatja 10- 15 cm hő-szigetelés-t, látszólag "király", de felül átfújja a szél, mert gondatlan volt az ács, nincs lezárva a szigetés, felül a pára-áteresztő szigetelés elmaradt - OSB_lemezzel sem fedett, stb. A számítás azt mondja megfelel a péztárcámnak is, az előírásnak is, pedig nem így van.
Igen ám, de Wellux ablakok is vannak a tető-térbe, meg a térdfalba is, a koszorú is kopasz maradt, csupa hőhíd, ajtók - ablakok, tehát ahhoz, hogy kielégítő legyen, elképzelhető, hogy inkább minimum 20-25 cm kellene a jó szigeteléshez...
Ez volt a vastagság
További mérlegelés, hogy az a beépített szigetelés egyáltalán milyen minőség, azaz milyen -hővezetési ellenállás -t [W/m K] adott meg a gyártó, mit is választunk(?)...
Ez meg a minőség, azaz a lambda érték
Csak a kettő szám együtt fogja biztosítani azt, amit megcéloztunk...
|
|
|
|
|
---ha az előzőt nem zárod , nem tud poziciónálni, ugrál Neked--- |
...bezár > |
|
|
|
|
|