|
| Otthonteremtők - Eü-szoc.kzpt-ok - Üzemi üzleti beruházók - Kemping üzemeltetők | részére |
|
... a "csak Lerakom, máris Belakom, fűtök egy doboz Gyufával" ...[mindig működik...] |
* (sztenderd hőszigetelés mindenhol mininimum > 20cm(!) |
- |
---|
— Tanács: a nemzeti színről, minden oldalról vissza térhetünk a Fő oldalra!.. |
1. | I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (a törvény hatálya) |
|
2. | II. Fejezet |
A TELEPÜLÉS RENDEZÉS A település rendezés célja, feladata | |
3. | III: Fejezet Az építési folyamat szabályozása |
Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények |
1997'evi'LXXVIII'torveny
az épített környezet alakításáról és védelmérol
Az Országgyűlés az épített környezet
alakításával és védelmével kapcsolatos alapvető követelményekről, eszközökről,
jogokról és kötelezettségekről, továbbá az ezekkel kapcsolatos feladatokról,
hatáskörökről és hatósági jogkörökről a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/D.
§-ának (2) bekezdése, illetve a környezet védelmének általános szabályairól
szóló 1995. évi LIII. törvény alapján a következő
törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) A törvény
hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan:
a) a
települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés),
b) a településrendezés tervezésére (a továbbiakban:
településtervezés),
c) az épületek,
mutárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és
építési tevékenységek építési eloírásainak kialakítására,
d) az
építmények építészeti-muszaki tervezésére (a továbbiakban: építészeti-muszaki
tervezés),
e) az építmények kivitelezésére,
f) az építési termékek, anyagok, szerkezetek,
berendezések és módszerek minoségi követelményeinek kialakítására,
g) az épített környezet emberhez méltó és
esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére,
h) a települések zöldfelületeivel kapcsolatos
munkákra,
i) az a)-h) pontok körébe tartozó
kutatásra, muszaki fejlesztésre és ezek eredményének alkalmazására,
j) az a)-i) pontokban foglaltakkal
kapcsolatos feladatokra, hatáskörökre és hatósági jogkörökre,
továbbá
k) az a)-j) pontokban foglaltakra
vonatkozó szabályok megállapítására, alkalmazásuk ellenorzésére és érvényre
juttatására (a továbbiakban együtt: építésügy).
(2) E törvényt a
sajátos építményfajták, valamint a muemlékvédelem alatt álló építmények és
területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel,
kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel
kell alkalmazni.
fel fel |
fel fel |
2. § E törvény
alkalmazásában:
1. Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló
használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az
egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális
létesítményekre, eszközökre, illetve muszaki megoldásokra van szükségük.
2. Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a
zöldterületi, a közlekedési, a mezogazdasági, az erdomuvelési, illetoleg az
egyéb célra szolgáló része.
3. Beépítésre szánt terület: a
település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés
céljára szolgáló területrésze.
4. Belterület: a település
közigazgatási területének - jellemzoen a település történetileg kialakult,
elsosorban összefüggo, beépített, illetoleg beépítésre szánt területeket
tartalmazó - kijelölt része.
5. Épített környezet: a
környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt
épített (mesterséges) része, amely elsodlegesen az egyéni és a közösségi lét
feltételeinek megteremtését szolgálja.
6. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvo, az építési
szabályoknak megfeleloen kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon
útként nyilvántartott magánútról gépjármuvel közvetlenül megközelítheto telek.
7. Építési terület: olyan telek
vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegu építmények elhelyezésére szolgál.
8. Építmény (az épület, mutárgy
gyujtofogalma): a
rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és
kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött muszaki
alkotás, amely a
talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós
megváltoztatásával, beépítésével jön létre.
fel fel |
9. Közhasználatú
építmény: az olyan építmény (építményrész),
amely
- a település vagy településrész
ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és
- használata nem korlátozott, illetve
nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsofokú oktatási, egészségvédelmi,
gyógyító, szociális, kulturális, muvelodési, sport, pénzügyi, kereskedelmi,
biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei),
továbbá
- használata meghatározott esetekben
kötelezo, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás,
ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet
- törvény vagy kormányrendelet
közhasználatúként határoz meg.
10. Épület: olyan
építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy
ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés - jellemzoen tartózkodás
- céljából.
fel fel |
11. Helyi építési szabályzat: az
építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfeleloen megállapító és biztosító
települési önkormányzati rendelet.
12.
13. Közterület: közhasználatra
szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet
a rendeltetésének megfeleloen bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás
ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott
területrészére - az errol szóló külön szerzodésben foglaltak keretei között - a
közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése
különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a piheno és emlékhelyek
kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közmuvek elhelyezése.
14. Külterület: a település
közigazgatási területének belterületnek nem minosülo, elsosorban mezogazdasági,
erdomuvelési, illetoleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra
szolgáló része.
15. Mutárgy: mindazon építmény,
ami nem minosül épületnek és épület funkciót jellemzoen nem tartalmaz (pl. út,
híd, torony, távközlés, musorszórás muszaki létesítményei, gáz-, folyadék-,
ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas muszaki alkotások).
16. Önkormányzati (megyei, illetve
települési) foépítész: a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és
területrendezési, valamint e törvényben meghatározott építésügyi feladataival
kapcsolatos döntéseit elokészíto - felsofokú szakirányú végzettséggel
rendelkezo - személy.
17. Önkormányzati
településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása
céljából a település fejlodésének alapveto lehetoségeit és irányait
meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági,
szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülo településfejlesztési
elhatározás.
18. Sajátos építményfajták: az
épületnek nem minosülo közlekedési, távközlési, közmu- és energiaellátási,
vízellátási és vízgazdálkodási építmények (mérnöki létesítmények), továbbá a
bányamuveléssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos, és az atomenergia
alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai célú építmények.
19. Szabályozási keretterv: az a
fovárosi településrendezési terv, amely a fováros közigazgatási területének
felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és
épített értékeinek, valamint a környezet elemeinek védelmével kapcsolatos
általános követelményeket megállapító fovárosi építési keretszabályzatot
térképen, rajzi formában ábrázolja.
20. Szabályozási terv: az a
településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával
és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek
védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és
kötelezettségeket megállapító építési eloírásokat térképen, rajz formájában
ábrázolja.
21. Telek: egy helyrajzi számon
nyilvántartásba vett földterület.
22. Telekcsoport újraosztása: a
szomszédos telkek csoportjának összevonása és egyidejuleg a helyi építési
szabályzatban és településrendezési tervben meghatározott rendeltetés céljára
szolgáló új telkekként történo felosztása.
23. Telekegyesítés: az egymással
közvetlenül szomszédos telkek egy telekké történo összevonása.
24. Telekfelosztás: a telek új
telkekre történo osztása.
25. Telekhatárrendezés: az
egymással közvetlenül szomszédos telkek közös határvonalának megváltoztatása.
26. Telektömb: a telkek olyan
csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem
szánt terület határol.
27. Településfejlesztési koncepció: a
településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési
döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott
dokumentum.
28. Településrendezési terv: a
településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv.
29. Településszerkezeti terv: az
a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának,
védelmének lehetoségeit és fejlesztési irányait, ennek megfeleloen az egyes
területrészek felhasználási módját, a település muködéséhez szükséges muszaki
infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli
kialakítását és elrendezését.
30. Területi foépítész: a
miniszter egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint építésügyi
feladatait az ország meghatározott térségein ellátó, koordináló, véleményezo -
felsofokú szakirányú végzettséggel rendelkezo - köztisztviselo.
fel fel |
3. § (1) Az épített
környezet alakítását és védelmét:
a) a jogszabályokkal összhangban álló
településrendezési és építészeti-muszaki tervek alapján,
b) a jogszabályokban eloírt építészeti, muszaki,
biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezet- és
természetvédelmi követelményekkel összhangban,
c) a humánus környezetre és az esztétikus
kialakításra tekintettel, valamint
d) a résztvevok - építtetok, tervezok és
kivitelezok - együttmuködésével
kell megvalósítani.
(2) Az épített környezet alakítása és
védelme során a közérdeku intézkedéseket és döntéseket megelozoen, illetoleg
azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot és a közösségi
ellenorzés lehetoségét az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott
módon. Gondoskodni kell az érdekelt állampolgárok, szervezetek megfelelo
tájékoztatásáról, és lehetoséget kell adni részükre véleménynyilvánításra és
javaslattételre.
Az állam építésügyi feladatai
fel fel |
4. § (1) Az
építésügy központi irányítása - a településrendezés tekintetében az arra
vonatkozó országos szabályok és közérdeku követelmények megállapítása -,
összehangolása és ellenorzése az állam feladata.
(2) Az Országgyulés az építésügy - (1)
bekezdésben megjelölt - központi feladatainak ellátása körében gondoskodik:
a) az épített környezet alakítását és védelmét
segíto tervezési rendszer és gazdasági szabályozók kialakításáról,
b) az építésügy állami intézményrendszerének
kialakításáról és muködtetésérol,
c) az építésügy központi feladataihoz szükséges
költségvetési eszközök biztosításáról.
(3) A Kormány
az építésügy - (1) bekezdésben megjelölt - központi feladatainak ellátása
körében gondoskodik:
a) az épített környezet rendezett alakítását és
védelmét biztosító - a nemzetközi eloírásokkal összhangban álló - jogszabályok
megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerusítésérol,
b) az építésügyi hatósági intézményrendszer
muködtetésérol,
c) a nemzetközi egyezményekbol adódó állami
feladatok ellátásáról,
d) az országos kutatási, muszaki fejlesztési
programok kialakításáról és érvényre juttatásáról.
(4) A Kormány
az építésügy központi irányítását a környezetvédelmi miniszter (a továbbiakban:
miniszter) útján gyakorolja.
5. § (1) A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenorzési
feladatkörében:
a) gondoskodik az építésügyre vonatkozó
törvények és kormányrendeletek szakmai elokészítésérol, ellátja a hatáskörébe
tartozó jogi szabályozási feladatokat,
b) ellátja az építésügyi tevékenységek szakmai
felügyeletét és ellenorzését,
c) elosegíti az építészeti kultúra fejlesztését,
d) ellátja az építésügyi hatóságok szakmai
irányítását és ellenorzését. Ennek keretében rendszeresen gondoskodik az
építésügyi hatóságok szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok
érvényesülésének helyszíni ellenorzésérol.
(2) A miniszter az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott egyes
feladatait - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a területi
foépítészek útján látja el.
(3) Egyes sajátos építményfajtákra
vonatkozó szabályozási kérdésekben az illetékes miniszter jár el.
(4) A település, a települési környezet, illetve az építészeti örökség védelme
szempontjából nagy jelentoségu településrendezési, építészeti-muszaki tervek szakszeruségének
és magas színvonalának elosegítése érdekében, továbbá a településrendezési,
építészeti-muszaki, környezetalakítási és egyéb fontos építésügyi célok,
valamint a jogszabályok összehangolt érvényre juttatásának ellenorzése céljából
a) a miniszter központi,
b) a területi foépítész területi
tervtanácsot muködtet.
A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai
fel fel |
6. § (1) A települési (fovárosban a kerületi) önkormányzat, valamint
szerveik építésügyi feladata különösen:
a) a jogszabályok keretein belül - a fovárosban
a fovárosi keretszabályt és szabályozási kerettervet figyelembe véve - a
településrendezési feladatkör ellátása,
b) az épített környezet emberhez méltó és
esztétikus kialakítása, valamint a helyi építészeti örökség védelme,
c) az építésügy helyi feladatainak ellátásához
szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása.
(2) A fovárosi
önkormányzat és szervei építésügyi feladata a több fovárosi kerület
közigazgatási területét érinto:
a) építési keretszabály megállapítása,
b) szabályozási keretterv jóváhagyása,
c) az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban
említett feladatkör ellátása.
(3) A települési önkormányzat és szervei - a fovárosban a fovárosi és a kerületi
önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint - a településrendezési
feladatukat
a) a helyi építési szabályzat, valamint a
településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával, továbbá
b) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával
látják el.
(4) Ha az országos érdekbol szükséges,
törvény a települési önkormányzatot kötelezheti, hogy meghatározott határidore
gondoskodjon a helyi építési szabályzat, illetoleg a településrendezési tervek
elkészítésérol, felülvizsgálásáról, módosításáról és azok megállapításáról,
illetve jóváhagyásáról. Ilyen esetben a szükséges pénzügyi fedezet
biztosításáról az éves központi költségvetésben e célra biztosított keret
felhasználásával a Kormány gondoskodik.
(5) A megyei
önkormányzat és szervei építésügyi feladata különösen:
a) a településrendezési tervek és a megyei
területrendezési tervek összhangjának elomozdítása,
b) a megye arculatát befolyásoló, több
települést érinto táji, természeti és épített környezet védelme és alakítása, a
települési önkormányzatok erre irányuló tevékenységének segítése.
(6) A helyi
önkormányzat építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit - az építésügyi
hatósági tevékenység körébe tartozók kivételével - jogszabályban meghatározott
szakmai feltételekkel rendelkezo önkormányzati (megyei, illetve települési)
foépítész (a továbbiakban: foépítész) készíti elo.
(7) A helyi
önkormányzat egyes építésügyi feladatainak ellátásához - a foépítész
vezetésével - tervtanácsot muködtethet. A tervtanács muködésének rendjét - a
vonatkozó külön jogszabály eloírásainak keretei között - az önkormányzat
rendeletben állapítja meg.
A
TELEPÜLÉSRENDEZÉS
A
településrendezés célja, feladata és eszközei
fel fel |
7. § (1) A településrendezés célja a települések
terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés
helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített
értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési
és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések
feloldásának biztosítása, valamint az eroforrások kíméletes hasznosításának
elosegítése.
(2) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek
felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával:
a) meghatározza a település összehangolt,
rendezett fejlodésének térbeli-fizikai kereteit;
b) a település adottságait és lehetoségeit
hatékonyan kihasználva elosegítse annak muködoképességét a környezeti ártalmak
legkisebbre való csökkentése mellett;
c) biztosítsa a település (településrészek)
megorzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti
és természeti arculatának védelmét.
(3) A településrendezés eszközei:
a) a településfejlesztési koncepció, amelyet a
települési önkormányzat képviselo-testülete határozattal állapít meg (2. § 26.
pont);
b) a településszerkezeti terv, amelyet az
önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési
önkormányzat képviselo-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg (2.
§ 28. pont);
c) a helyi építési szabályzat és a szabályozási
terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat
képviselo-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg (2. § 10. és 19.
pont).
8. § A
településrendezés során biztosítani kell a területeknek a közérdeknek megfelelo
felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet
folyamatos alakítását, értékeinek védelmét, figyelembe véve:
a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség
biztonságának általános követelményeit,
b) a népesség demográfiai fejlodését, a lakosság
lakásszükségletét,
c) a lakosság fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös
tekintettel a családok, a fiatalok, az idosek, a korlátozott képességuek
igényeire, az oktatás, a sport, a szabadido és az üdülés, valamint a társadalmi
szervezetek, egyházak muködési feltételeinek lehetoségeire,
d) a megorzésre érdemes történeti vagy településképi jelentoségu
településrészek és az építészeti örökség védelmét, felújítását és
továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát
(rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig,
hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza,
e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép
formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levego, a
talaj, a klíma és az élovilág védelmére,
f) a lakosság megélhetését, ellátását biztosító
gazdasági érdekeket, a munkahelyek megorzésének és új munkahelyek teremtésének
érdekeit, a mezo- és az erdogazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, az
ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékeltávolítás és
-elhelyezés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelohelyek
biztosítását,
g) a honvédelem és a polgári védelem érdekeit,
h) a területtel és a termofölddel való takarékos
gazdálkodást,
i) az arra alkalmas természeti adottságok
gyógyászati hasznosításának elosegítését és védelmét.
A településrendezés általános szabályai
fel fel |
9. § (1) A helyi
építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos
településrendezési szakmai eloírások figyelembevételével, továbbá a külön
jogszabályban meghatározott fogalmak és jelkulcsok
alkalmazásával kell elkészíteni.
(2) A helyi építési
szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során:
a) az érintett állampolgárok, szervezetek,
érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetoségét biztosítani kell,
ennek érdekében a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni
kidolgozásuk elhatározását, amelynek keretében
aa) meg kell határozni a rendezés alá vont
területet,
ab) ki kell nyilvánítani általános célját és
várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat és
észrevételeket tehessenek;
b) az államigazgatási szerveket,
valamint az érintett települési önkormányzati szerveket az elokészítésbe be
kell vonni úgy, hogy azok a megkeresés kézhezvételétol számított 15 napon belül
írásos állásfoglalásukban ismertessék a település fejlodése és építési rendje
szempontjából jelentos terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható
idobeli lefolyását, továbbá a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon
alapuló követelményeket;
c) az érintett terület lakosságának
életkörülményeiben bekövetkezo hátrányos következmények elhárítása vagy
csökkentése érdekében figyelemmel kell lenni az érintettek értékrendjére,
szociális helyzetére, ezek várható változására, továbbá vizsgálni kell a lakosság
életkörülményeit és igényeit.
(3) A helyi
építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás, illetve a
jóváhagyás elott a polgármesternek (fopolgármesternek) véleményeztetnie kell a
külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési
önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint társadalmi
szervezetekkel, amelyek 21 napon belül adhatnak írásos véleményt.
(4) Az eltéro vélemények tisztázása
érdekében a polgármesternek (fopolgármesternek) egyezteto tárgyalást kell
tartania, amelyre a hely és az idopont megjelölésével a véleményezési eljárás
valamennyi érdekeltjét a tárgyalás elott legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az
egyezteto tárgyalásról jegyzokönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell
valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt.
(5) Azt az érdekeltet, aki a
véleményezési eljárás során írásbeli véleményt nem adott, és az egyezteto
tárgyaláson sem vett részt, kifogást nem emelo
véleményezonek kell tekinteni.
(6) A véleményezési
eljárás befejezése után a szabályzatot, illetoleg a terveket az elfogadásuk
elott - a (3)-(4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel
és azok indokolásával együtt - a polgármesternek (fopolgármesternek) legalább
egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az
érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek,
továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából:
a) a fováros, a fovárosi kerület, a megyei jogú
város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és
terveket az illetékes területi foépítészeti iroda útján a miniszternek,
b) egyéb szabályzatot és terveket a területi
foépítésznek.
A miniszter 90, a területi foépítész 30
napon belül adhat véleményt; ha e határidon belül nem nyilatkozik, úgy
véleményét egyetértonek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult
testülettel ismertetni kell, továbbá törvénysértésre alapozott egyet nem érto
vélemény esetén a szabályzat és a tervek elfogadásra nem terjeszthetok elo.
(7) A helyi
építési szabályzat és a településrendezési tervek a (2)-(6) bekezdésben eloírt
véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadhatók el.
(8) Az elfogadott helyi építési
szabályzatot, valamint településrendezési terveket vagy azok vonatkozó részét,
illetoleg kivonatát a polgármesternek (fopolgármesternek) meg kell küldenie az
azok véleményezésében résztvetteknek, továbbá a dokumentációt a külön
jogszabályban meghatározott Országos Dokumentációs Központnak.
(9) A megállapított helyi építési szabályzatban és a jóváhagyott szabályozási tervben
foglaltakat az érintett közigazgatási szerveknek a hatáskörüket érinto ügyekben
eljárásaik során érvényesíteniük kell. Az (1)-(8) bekezdésben foglalt
rendelkezéseket a helyi építési szabályzat, a településrendezési tervek
változtatása esetén is alkalmazni kell.
(10) A helyi
építési szabályzat, a településrendezési tervek készítése során a települést
érinto jóváhagyott országos és térségi területrendezési terv rendelkezéseit
figyelembe kell venni.
A településszerkezeti terv
fel fel |
10. § (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának,
védelmének lehetoségeit és fejlesztési irányait, ennek megfeleloen az egyes
területrészek felhasználási módját, a település muködéséhez szükséges muszaki
infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli
kialakítását és elrendezését, az országos és a térségi érdek, a szomszédos vagy
a más módon érdekelt többi település alapveto jogainak és rendezési terveinek
figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább
szintentartása mellett.
(2)
(3) A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként
felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy új terv
elkészítésérol kell gondoskodnia.
(4) A településszerkezeti tervet a 9. § eloírásain túlmenoen a szomszédos települési,
a fováros esetében a fovárosi kerületi önkormányzatokkal, továbbá a megyei
önkormányzattal is egyeztetni kell.
11. § (1) A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi,
valamint szöveges munkarészbol áll.
(2) A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelo méretarányú
térképen kell ábrázolni.
(3) A településszerkezeti tervben meg kell határozni a bel- és külterületeket, a
beépítésre szánt, illetoleg a beépítésre nem szánt területeket, a település
szerkezetét meghatározó közterületeket (foútvonalak, nagyobb kiterjedésu
közparkok stb.), azok tagozódását, a védett, a védelemre tervezett és a védo
területeket, továbbá a funkciójában megváltoztatásra tervezett területrészeket,
a meglévo és a tervezett infrastruktúra-hálózatokat.
(4) A (3)
bekezdésben említett egyes területeken belül fel kell tüntetni a terület
felhasználását veszélyezteto, illetoleg arra kiható tényezoket, különösen az
alábányászottságot, a szennyezettséget, az árvíz-, erózió- és csúszásveszélyt,
a természetes és mesterséges üregeket, a közmuves szennyvízelvezetéssel
ellátatlan területet, továbbá a külön jogszabályok alapján eloírt minden olyan
egyéb tényezot, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja.
A szabályozási terv
fel fel |
12. § (1) A szabályozási terv a település közigazgatási területére
vagy külön-külön annak egyes - legalább telektömb nagyságú - területrészeire
készülhet.
(2) Szabályozási
tervet kell készíteni minden esetben:
a) az újonnan beépítésre vagy jelentos
átépítésre kerülo (pl. rehabilitációs) területekre, illetoleg
b) a természeti adottság, a településszerkezet,
az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös
figyelmet igénylo védett területek (pl. kiemelt üdüloterület, gyógyhely,
muemléki jelentoségu terület) egészére, valamint
c) minden más olyan esetben, amikor azt az
építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi.
(3) A szabályozási tervnek a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell
lennie, eltérés szükségessége esetén a településszerkezeti tervet elozetesen
módosítani kell.
(4) A szabályozási tervet a szükséges vízszintes, magassági és egyéb adatokat
tartalmazó olyan méretarányú térképen kell ábrázolni, hogy annak megállapításai
az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelmuen
értelmezhetoek legyenek.
(5) A szabályozási
tervnek tartalmaznia kell:
a) a bel- és külterületek lehatárolását
(belterületi határvonal),
b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt
területek, illetoleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek,
övezetek) lehatárolását,
c) az egyes területrészeken belül a közterületek
és az egyéb területek elkülönítését,
d) a közterületeken belül a különbözo célokat
szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.),
e) a közterületnek nem minosülo területeken
belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére
vonatkozó megállapításokat,
f) az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint
a védo területeket, továbbá építményeket,
g) az infrastruktúra-hálózatok és építmények
szabályozást igénylo elemeit,
h) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények
alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását.
(6) A helyi
építési szabályzatot és a hozzá tartozó szabályozási tervet együtt kell
alkalmazni.
A helyi építési szabályzat
fel fel |
13. § (1) Az építés
helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az
országos szabályoknak megfeleloen, illetve az azokban megengedett eltérésekkel
a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá
a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a
telkekhez fuzodo sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket
helyi építési szabályzatban kell megállapítania.
(2) A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább:
a) a bel- és külterület(ek) lehatárolását
(belterületi határvonal),
b) a beépítésre szánt területek, illetoleg az
azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolását, azok felhasználásának,
beépítésének feltételeit és szabályait,
c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását,
az egyes övezetek lehatárolását, felhasználásuk és az azokon történo építés
feltételeit, szabályait,
d) a különbözo célú közterületek felhasználása
és az azokon történo építés feltételeit és szabályait, továbbá
e) a helyi építészeti értékvédelemmel,
f) a védett és a védo területekkel, valamint
g) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával
érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos
eloírásokat.
(3) A helyi
építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területére egyszerre,
vagy részterületenként fokozatosan a (4) bekezdés eloírásainak
figyelembevételével.
(4) Helyi építési
szabályzatot kell készíteni - legalább telektömbre kiterjedoen -
a) az újonnan beépítésre vagy jelentos
átépítésre kerülo (pl. rehabilitációs) területekre,
b) a természeti adottság, a
településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés
szempontjából különös figyelmet igénylo védett területek (pl. kiemelt
üdüloterület, gyógyhely, muemléki jelentoségu terület) egészére, valamint
c) minden más olyan esetben, amikor azt az
építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi.
A fovárosra vonatkozó sajátos rendelkezések
fel fel |
14. § (1) A fovárosban a helyi építési szabályzatra és a
településrendezési tervekre vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Fovárosi
Önkormányzat a fováros területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a
környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek
védelmével kapcsolatos általános követelményeket fovárosi építési
keretszabályzatban állapítja meg.
(3) A fovárosi
kerületi önkormányzatnak - a fovárosi építési keretszabályzat keretein belül -
a kerület egészére vonatkozóan kerületi építési szabályzatot kell
megállapítania.
(4) A fovárosi
településrendezési tervek:
a) a fovárosi önkormányzat által jóváhagyott
fovárosi településszerkezeti terv,
b) a fovárosi önkormányzat által jóváhagyott
fovárosi szabályozási keretterv, valamint
c) a fovárosi kerületi önkormányzat által
jóváhagyott kerületi szabályozási terv.
(5) A fováros
szabályozási kerettervében kell meghatározni a fováros egészét vagy több
kerületét érinto, a fovárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó
szabályozási elemeket, különösen
a) a bel- és külterületek lehatárolását
(belterületi határvonal),
b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt
területek, illetoleg az azokon belüli egyes területrészek lehatárolását,
c) a fováros muködéséhez szükséges közterületek
és az egyéb területek elkülönítését,
d) a fovárosi önkormányzat tulajdonában lévo
közterületeken belül a különbözo célokat szolgáló területeket (közút, köztér,
közpark stb.),
e) a védett és a védelemre tervezett, valamint a
védo területeket, továbbá építményeket,
f) az infrastruktúra-hálózatok és építmények
szabályozást igénylo elemeit,
g) a sajátos jogintézmények alkalmazásával
érintett területek lehatárolását.
(6) A kerületi szabályozási tervbe a kerületet érinto, a fováros
szabályozási kerettervében szereplo szabályozási elemeket be kell építeni,
eltérés szükségessége esetén a fováros szabályozási kerettervét elozetesen
módosítani kell.
(7) A (2)-(4)
bekezdések szerinti fovárosi településrendezési eszközök összehangolt
nyilvántartásának szabályait a fovárosi önkormányzat rendeletben állapítja meg.
Több település közös rendezése
fel fel |
15. § (1) Több
települési önkormányzat az összefüggo településrendezési feladatait közösen is
megoldhatja. Az érintettek ilyen esetben közös helyi építési szabályzatot és
közös településrendezési terveket is készíthetnek.
(2) A közös
helyi építési szabályzatnak és településrendezési terveknek az egyes
településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok
képviselo-testületei állapítják meg. A véleményezési eljárás lefolytatásáról az
önkormányzatok megállapodásában meghatározott település polgármestere
gondoskodik.
(3) A közös
helyi építési szabályzatra és közös településrendezési tervekre egyebekben a
7-14. §-ok rendelkezéseit kell megfeleloen alkalmazni.
A településtervezés
fel fel |
16. § (1) A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat
készítése
a) egyetemi végzettséghez és szakirányú
szakképesítéshez,
b) egyetemi végzettséghez és részlegesen
szakirányú szakképesítéshez, továbbá
c) foiskolai végzettséghez és szakirányú
szakképesítéshez - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -, és
d) külön jogszabályban meghatározott egyéb
feltételekhez kötött tevékenység (a továbbiakban együtt: településtervezési
jogosultság).
(2) Településtervezési tevékenységet a
külön jogszabályban meghatározott körben foiskolai végzettséggel csak az
végezhet, aki végzettségét legkésobb 2005. június 30-ig megszerzi, és teljesíti
a jogszabályokban meghatározott egyéb szakmai követelményeket.
(3) A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat készítoje a tervezés
során birtokába jutott adatokat, információkat más célra nem használhatja fel,
azokat harmadik személynek nem adhatja át.
(4) A településtervezésre jogosult személyeket névjegyzékbe kell foglalni.
A településrendezési feladatok megvalósulását
biztosító sajátos jogintézmények
fel fel |
17. § A településrendezési feladatok megvalósítását a következo
sajátos jogintézmények biztosítják:
a) építésjogi követelmények,
b) tilalmak,
c) telekalakítás,
d) elovásárlási jog,
e) kisajátítás,
f) helyi közút céljára történo lejegyzés,
g) útépítési és közmuvesítési hozzájárulás,
h) településrendezési kötelezések,
i) kártalanítási szabályok.
Építésjogi követelmények
fel fel |
18. § (1) Építési
munkát végezni az e törvényben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok
megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv
eloírásainak megfeleloen szabad.
(2) Ha egy adott területen nincs
építési szabályzat, illetoleg szabályozási terv, vagy azok a korábbi eloírások
szerint készültek, és nem szabályoznak - a 13. § (2) bekezdésében eloírtak,
illetoleg azok végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített
követelményeknek megfeleloen - teljesköruen, építési munkát végezni csak e
törvény, valamint az egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a
célzott hasznosítás jellege, a beépítés mértéke és módja illeszkedik a meglévo
környezethez.
19. § (1) Beépítésre szánt területen
épület csak építési telken helyezheto el.
(2) Beépítésre nem
szánt területen új építményt építeni, meglévo építményt átalakítani, bovíteni,
rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha az
a) a terület rendeltetésszeru használatát
szolgálja,
b) közérdeket nem sért, különösen
ba) nem érinti károsan a környezet természeti,
táji és építészeti értékei védelmének érdekeit,
bb) nem veszélyezteti a talaj- és a
vízgazdálkodást,
bc) nem befolyásolja hátrányosan a terület
rendeltetésszeru felhasználását,
bd) a megfelelo megközelítés biztosított,
illetoleg biztosítható, továbbá
c) építmények csak a hozzájuk tartozó terület
jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a
telek területe nélkül nem idegeníthetok el, illetve
d) a korábbi gazdálkodó ottlakását biztosító
második lakóépület céljára szolgál, és amennyiben biztosított a gazdálkodás
folytatása, valamint azt a gazdaság meglévo építményeinek közvetlen közelében
építik fel,
e) helyhez kötött, továbbá a környezetével
szemben támasztott különleges védelmi igény miatt, illetoleg a környezetére
kifejtett hatása miatt beépítésre szánt területen nem helyezheto el,
f) közösségi építmény vagy köztárgy.
Tilalmak
fel fel |
20. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a
természeti, környezeti veszélyeztetettség megelozése érdekében az érintett
területre változtatási, telekalakítási, illetoleg építési tilalom (a
továbbiakban együtt: tilalom) rendelheto el.
(2) A tilalmat
a feltétlenül szükséges mértékre és idotartamra kell korlátozni, s azt
haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok
már nem állnak fenn. A tilalmak felülvizsgálatát a helyi építési szabályzat és
a hozzá tartozó szabályozási tervek felülvizsgálatával együtt el kell végezni.
(3) A településrendezési feladatok
megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel elrendelt tilalmat vagy annak
megszüntetését - a változtatási tilalom kivételével - az elso fokú építésügyi
hatóság az érintettekkel határozattal közli.
(4) A természeti, környezeti veszélyeztetettség megelozése érdekében törvényben
meghatározott esetekben az arra illetékes államigazgatási szerv megkeresésére,
az építésügyi hatóságnak határozattal el kell rendelnie a telekalakítási,
illetoleg építési tilalmat.
(5) A határozatban meg kell jelölni azt az érdeket, amelynek érvényre juttatását a
tilalom szolgálja, továbbá azt, akinek az érdekében a tilalmat elrendelik.
(6) A tilalmat
az azt elrendelo megkeresésére - a változtatási tilalom kivételével - az
ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(7) A tilalom
az építési engedély érvényességi ideje alatt nem terjed ki az elrendelése elott
engedélyezett építési, javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett
más építési munkákra, továbbá a korábban gyakorolt használat folytatására,
valamint az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot
veszélyezteto kármegelozési, kárelhárítási tevékenységekre.
21. § (1) A helyi építési szabályzat, illetoleg a szabályozási terv készítésének
idoszakára, azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett
területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat
elo.
(2) A változtatási tilalom - ha az azt elrendelo önkormányzati rendelet rövidebb
idorol nem rendelkezik - három év eltelte után külön rendelkezés nélkül
megszunik.
22. § (1) A változtatási tilalom alá eso területen telket alakítani,
új építményt létesíteni, meglévo építményt átalakítani, bovíteni, továbbá
elbontani, illetoleg más értéknövelo változtatást az életveszély elhárításán kívül
végrehajtani nem szabad.
(2) Az építési
tilalom alá eso területen
a) a jövobeni rendeltetésnek megfelelo
terület-elokészíto építési munkák,
b) a bontási munkák,
c) az építészeti örökség védelme, a régészet,
illetoleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési
munkák,
d) a meglévo építménynek állagmegóvási, valamint
a terület jövobeni rendeltetésének megfelelo átalakításával, korszerusítésével,
bovítésével kapcsolatos építési munkák, továbbá
e) a meglévo lakóépület új, önálló lakást nem
eredményezo átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 25 m2-rel történo bovítése
és felújítása
kivételével más építési munkát végezni nem szabad.
Telekalakítás
fel fel |
23. § (1) Telket
csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelo
használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és
megközelíthetosége a jogszabályoknak és a szabályozási tervnek megfeleljen.
(2) Telekalakítás csak jogeros
telekalakítási engedély alapján végezheto.
(3) A telekalakítási engedélykérelemhez a külön jogszabályban foglaltak szerint
telekalakítási tervet kell készíteni.
(4) A telekalakítással kapcsolatos telekalakítási terv készíttetése, továbbá a
felmerülo költségek a telekalakítás kezdeményezojét terhelik.
24. § (1) A telekalakítás lehet:
a) telekcsoport újraosztása (2. § 21. pont),
b) telekfelosztás (2. § 23. pont),
c) telekegyesítés (2. § 22. pont), és
d) telekhatárrendezés (2. § 24. pont).
(2) Új beépítésre szánt, vagy jelentos
mértékben átépítésre kerülo (pl. rehabilitációs) területek esetében a területre
vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetoség
feltételeként a telkeket az eloírásoknak megfelelo építési telekké, telekké
kell alakítani az érintett telekcsoport - legalább telektömbönként történo -
újraosztásával.
(3) Az építésügyi hatóság a
telekalakítás kezdeményezojét - a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási
tervnek megfeleloen, a telekalakítás miatt szükséges mértékig - utak és
közmuvek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezheti.
(4) A telekalakítás során érintett tulajdoni jogviszonyokban a polgári jog szabályai
szerint kell eljárni.
Elovásárlási jog
fel fel |
25. § (1) A települési önkormányzatot elovásárlási jog illeti meg az
építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott
településrendezési célok megvalósítához szükséges ingatlanok esetében.
(2) A települési önkormányzat rendeletben elovásárlási jogot állapíthat meg a
településszerkezeti tervben rögzített közérdeku célok megvalósítása érdekében a
beépítetlen telkekre, illetoleg az olyan területekre, ahol településrendezési
intézkedéseket tervez, és a rendezett településfejlodés biztosítása azt
megkívánja. A rendeletben meg kell jelölni azt a célt, amelyre a telket,
területet az önkormányzat fel kívánja használni.
(3) A fovárosban a fovárosi vagy azt a kerületi önkormányzatot illeti meg az
elovásárlás joga, amely a megosztott feladatkör alapján az adott
településrendezési cél megvalósítója.
(4) Az (1)-(3) bekezdések szerinti
elovásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyeztetni. Ha az elovásárlási jog fenntartásának indokai megszunnek, az
önkormányzatnak haladéktalanul kérni kell az ingatlan-nyilvántartásból való
törlést.
(5) Az önkormányzat (1)-(4)
bekezdésekben szabályozott elovásárlási joga - az országos jelentoségu védett
természeti területen lévo és a muemléki ingatlanra vonatkozó elovásárlási jogot
kivéve - a más jogszabályokon, illetve szerzodésen alapuló elovásárlási jogot
megelozi.
(6) Ha az önkormányzat az elovásárlási
joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstol számított hatvan napon belül nem
nyilatkozik, az ingatlan elidegenítheto. A bejegyzett elovásárlási jogot az
elidegenítés nem érinti.
Kisajátítás
fel fel |
26. § A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekbol
szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott
esetekben és módon sajátíthatók ki.
Kiszolgáló és lakóút céljára történo lejegyzés
fel fel |
27. § (1) Ha a
helyi építési szabályzat, illetoleg szabályozási terv szerint a település egyes
területrészeit érinto kiszolgáló és lakóút (e törvény alkalmazásában, a
továbbiakban: kiszolgáló út) létesítése, bovítése vagy szabályozása szükséges,
az 52. § (2) bekezdésében meghatározott építésügyi hatóság a teleknek a
kiszolgáló út céljára szükséges részét - kisajátítási eljárás nélkül - a telek
fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.
A lejegyzéshez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges.
(2) A lejegyzés védett, védelemre tervezett, valamint védo területek esetében csak az
érdekelt szakhatóságok elozetes egyetértésével végezheto.
(3) A telek
kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért, a kisajátítási kártalanítás
szabályai szerint megállapított kártalanítás jár. A kártalanítás összegérol az
(1) bekezdésben meghatározott építésügyi hatóság külön határozatban dönt. A
kártalanítás összegét a kiszolgáló út megépítésébol, illetoleg az ezzel
összefüggo közmuvesítésbol eredo telekérték-növekedés figyelembevételével kell
megállapítani. Telekérték-növekedés összegeként legfeljebb a lejegyzéssel
igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg.
(4) Ha a teleknek a kiszolgáló út
céljára szükséges részén építésügyi hatósági (létesítési) engedéllyel
rendelkezo, vagy 10 évnél régebbi építmény, vagy építményrész áll, kisajátítási
eljárást kell lefolytatni, kivéve, ha a kártalanításról az érintettek
megállapodnak.
(5) Ha a lejegyzéssel érintett telek
visszamaradó része a rendeltetésének megfelelo használatra alkalmatlanná válik,
a tulajdonos kérelmére a lejegyzéssel egyidejuleg, az egész telket igénybe kell
venni. Ilyen esetben a telek teljes területéért kártalanítás jár.
(6) Ha a kiszolgáló út létesítését,
bovítését vagy szabályozását szolgáló lejegyzés muszaki vagy egyéb indok
alapján csak az egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor a kiszolgáló út
másik oldalán lévo teleksor tulajdonosait a települési önkormányzat, a
kiszolgáló út változásából eredo telekérték-növekedés arányában - rendeletben -
egyszeri hozzájárulás fizetésére kötelezheti.
(7) A (6)
bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésére kötelezés esetén a hozzájárulás
teljes mértéke nem haladhatja meg az igénybe vett telekterületek értékének fele
részét. Az így megállapított összeget a lejegyzéssel nem érintett
telektulajdonosok között a tulajdonukban álló telek nagyságának arányában kell
megosztani.
(8) A kiszolgáló út létesítése, bovítése során feleslegessé vált közterületet az
érintett tulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani. Ha az ilyen területet
korábban kártalanítás nélkül jegyezték le, azt az érintett tulajdonosnak
térítés nélkül kell visszaadni.
(9) Az (1)-(8) bekezdés eloírásait kell
alkalmazni a hasonló rendeltetésu és szerepköru külterületi helyi közutak
esetében is.
Útépítési és közmuvesítési hozzájárulás
fel fel |
28. § (1) A helyi építési szabályzatban, illetoleg a szabályozási
tervben a területre eloírt kiszolgáló utakat és a közmuveket az újonnan
beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésobb az
általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség
teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a
települési - a fovárosban megosztott feladatkörüknek megfeleloen a fovárosi,
illetve a fovárosi kerületi - önkormányzat feladata.
(2) Ha a helyi közutat, illetoleg
közmuvet a települési önkormányzat létesíti, annak költségét részben vagy
egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás
mértékét és arányát az érintett ingatlanok tekintetében a települési
önkormányzat rendelettel szabályozza.
(3) A fovárosban
a (2) bekezdésben említett szabályozásra - megosztott hatáskörüknek megfeleloen
- a fovárosi, illetve a fovárosi kerületi önkormányzat rendelkezik hatáskörrel.
A hozzájárulás olyan arányban illeti meg a fovárosi és a kerületi
önkormányzatot, amilyen arányban a helyi közút kialakításával kapcsolatos
költségeket viselték.
Településrendezési kötelezések
fel fel |
29. § (1)
Településrendezési kötelezettség körében
a) beépítési kötelezettség,
b) helyrehozatali kötelezettség és
c) beültetési kötelezettség
rendelheto el.
(2) A helyi
építési szabályzat a tervszeru telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és
a településkép elonyösebb kialakítása érdekében a beépítetlen építési telkekre
meghatározott idon belüli beépítési kötelezettséget állapíthat meg. Ha a
tulajdonos a beépítési kötelezettségét nem teljesíti, az önkormányzat az
ingatlant kisajátíthatja. Amennyiben az ingatlan tulajdonos a beépítési
kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell
sajátítani.
(3) A helyi
építési szabályzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú
építmények meghatározott idon belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja
elo. Az önkormányzat e kötelezettség teljesítéséhez anyagi támogatást nyújthat.
(4) A helyi
építési szabályzat a közérdeku környezetalakítás céljából az ingatlan
növényzettel történo meghatározott módon és idon belüli beültetési
kötelezettségét (gyepesítés, fásítás, növényzetpótlás stb.) írhatja elo. Ha e
kötelezettség teljesítése az ingatlan rendeltetésszeru használatához szükséges mértéket meghaladó ráfordítást igényel, az önkormányzatnak a
tulajdonos költségeit rendeletben meghatározott mértékben kell megtérítenie.
(5) A (2)-(4)
bekezdésben meghatározott kötelezettség határozattal történo elrendelésérol a
helyi építési szabályzat alapján az építésügyi hatóság intézkedik.
(6) Az építésügyi hatóság megkeresésére
az ingatlan-nyilvántartásba az (5) bekezdés szerint elrendelt kötelezettséget
be kell jegyezni.
Kártalanítási szabályok
fel fel |
30. § (1) Ha az
ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetoleg
a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti eloírások változása) vagy
korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebbol a tulajdonosnak,
haszonélvezonek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezot kártalanítás
illeti meg.
(2) A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése szerint
megállapítható értéke és a rendeltetésmódosítás eredményeként az ingatlan új
forgalmi értéke közötti különbözet.
(3) Ha az ingatlanhoz fuzodo korábbi, a
13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétol számított hét éven
belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak
- kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. Hét év eltelte után
csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért, és csak akkor jár
kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti, vagy
ellehetetleníti.
(4) Ha az ingatlan rendeltetését a
helyi építési szabályzat, illetoleg a szabályozási terv valamely késobb megvalósítandó
- jogszabályban megállapított - olyan közérdeku célban határozza meg, amelynek
megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési
jogokat korlátozza, a tulajdonos a közérdeku cél kedvezményezettjétol,
illetoleg ennek hiányában a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan
megvételét. Ha a megvételre vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtol
számított három éven belül nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátítani.
(5) Nem jár kártalanítás a természeti
veszélyeztetettségbol eredo kár megelozésére, a tulajdonos érdekeinek védelme
céljából elrendelt tilalom, továbbá a 21. § szerinti változtatási tilalom,
valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Védett
terület, építmény vagy egyedi érték védelme érdekében elrendelt tilalom esetén
a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó külön
jogszabályok az irányadók.
(6) A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák
meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, akkor a kártalanítási
kötelezettség a települési önkormányzatot terheli.
(7) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. A
kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a felek között - a kérelem
benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor
kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet az ingatlan fekvése szerint
illetékes megyei, fovárosi közigazgatási hivatal vezetoje folytat le a
kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott
eltérésekkel.
AZ
ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSA
Az
építményekkel szemben támasztott általános követelmények
fel fel |
31. § (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell:
a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények
rendeltetésszeru és biztonságos használhatóságát,
b) az építmény közszolgálati (tuzoltó, mento stb.) jármuvel
történo megközelíthetoségét,
c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos
követelményeit és érdekeit,
d) a közhasználatú építmények esetében a mozgásukban korlátozott
személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetoséget;
e) a rendeltetésszeru telekhasználatot.
(2) Az építmények és
azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bovítése, felújítása,
átalakítása, helyreállítása, korszerusítése során érvényre kell juttatni az
országos építési szakmai követelményeket, különösen
a) az értékes táj- és településkép,
építészeti-beépítési jellegzetesség és látvány védelmét, továbbá
b) a kedvezo tájolás,
c) a mechanikai ellenállás és stabilitás,
d) a tuzbiztonság,
e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem,
f) a használati biztonság,
g) a zaj és rezgés elleni védelem,
h) az energiatakarékosság és hovédelem,
i) az életvédelem
követelményeit.
(3) Az országos építési szakmai
követelmények megtartása alól - külön jogszabályban meghatározott esetekben és
módon - eltérési engedély adható.
(4) Az építménynek és részeinek (önálló
rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bovítése,
helyreállítása, korszerusítése során biztosítani kell:
a) a rendszeres karbantartás lehetoségét,
b) hogy az építmény rendeltetésszeru
használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne
lépje túl, valamint
c) a mozgásukban korlátozott személyek részére
is a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes
használhatóságot.
Az építészeti-muszaki tervezés
fel fel |
32. § (1) Az
építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, átalakításához,
bovítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerusítéséhez, lebontásához,
elmozdításához, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatásához
jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségu építészeti-muszaki
terv szükséges.
(2) Az építészeti, muszaki tervek
készítése a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel külön jogszabályban
meghatározottak szerint
a) szakirányú egyetemi, illetve
b) a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel
részlegesen szakirányú egyetemi, vagy szakirányú foiskolai képesítéshez,
továbbá
c) külön jogszabályban meghatározott egyéb
feltételekhez (a továbbiakban együtt: tervezési jogosultság)
kötött tevékenység.
(3) Építészeti-muszaki tervezési
tevékenységet külön jogszabályban meghatározott körben az is végezhet, aki a
tervezo- és szakérto mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló
1996. évi LVIII. törvény hatálybalépését követo három
éven belül benyújtott kérelme alapján a tervezoi névjegyzékbe felvételt nyert
és ezt követoen az ahhoz kapcsolódó kötelezettségeinek eleget tett.
(4) Építészeti-muszaki tervezési
tevékenységet az építészeti és a táj- és kertépítészeti szakterületeken a külön
jogszabályban meghatározott körben szakirányú foiskolai, vagy részleges
szakirányú egyetemi végzettséggel csak az végezhet, aki végzettségét legkésobb
2002. december 31-ig megszerzi, és azt követoen
teljesíti a jogszabályban meghatározott más szakmai követelményeket.
(5) Az építészeti-muszaki tervezési
tevékenység folytatására jogosult csak olyan tervezési munkát végezhet, amire
minosítése alapján jogosult, és amelynek megoldására a szakmai felkészültsége
alapján képes.
(6) Az építészeti-muszaki tervezési
tevékenység folytatására jogosult személyeket névjegyzékbe kell felvenni.
(7) A településrendezés, az építmények és együtteseik, az építési szerkezetek és
módok, valamint a belsoépítészet és a kertépítés tervezésére - jogszabályban
meghatározott esetekben és módon - tervpályázatot lehet kiírni.
(8) A tervpályázat az (5) bekezdésben felsorolt építészeti-muszaki tervezési
feladatok több változatú elokészítésére szolgáló sajátos tervezési
versenyforma, amelynek célja a muszaki, városképi, építészeti, gazdaságossági
szempontból legkedvezobb tervkoncepció kiválasztása és - jogszabályban
meghatározott esetekben - a tervezoi megbízás szakmai feltételeinek elozetes
tisztázása.
(9) A közbeszerzésekrol szóló 1995. évi XL. törvény hatálya
alá eso - (5) bekezdésben meghatározott - építési beruházás esetében:
a) az építési engedélyezési tervdokumentáció
elokészítésére - jogszabályban eloírt esetekben és módon - tervpályázatot kell
kiírni,
b) az eredményes tervpályázatot követoen, annak
eredményét figyelembe véve, az építési engedélyezési tervdokumentáció
elkészítésére tervezési szerzodést kell kötni.
(10) Jogszabály egyéb esetben is
elrendelheti tervpályázat kiírásának kötelezettségét.
(11) Az építészeti-muszaki terv - külön
törvény alapján - szerzoi jogvédelem alatt áll.
33. § (1) A tervezo felelos
a) az építészeti-muszaki tervezésre vonatkozó
minoségi, biztonsági és szakmai szabályok, építési eloírások betartásáért,
továbbá
b) az általa készített építészeti-muszaki tervek
szakszeruségéért.
(2) A tervezo
az altervezok munkáját összehangolja, és az általuk szolgáltatott munkarészeket
egyezteti.
Az építési munkák építésügyi hatósági engedélyezése
fel fel |
34. § (1)
Telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez,
átalakításához, bovítéséhez, felújításához, helyreállításához,
korszerusítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez,
fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához (a továbbiakban
együtt: építési munka) a jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi
hatóság engedélye szükséges.
(2) Az építésügyi hatósági engedély
feltételekhez kötheto.
(3) Az engedélykérelem elbírálása során
az építésügyi hatóság köteles helyszíni szemlét tartani.
(4) Az építésügyi hatóság az
engedélyezési eljárás során érvényt szerez a jogszabályokban foglaltaknak és az
építészeti-muszaki szakszeruség követelményeinek. Biztosítja továbbá az
eljárással érintettek és az eljárásban érdekeltek jogos érdekeinek védelmét.
(5) Az építésügyi hatósági
engedélyezéskor az érdemi határozatot a kérelem eloterjesztésétol számított 60
napon belül meg kell hozni.
(6) Az építésügyi hatósági
engedélyezési eljárásban a külön jogszabályban meghatározott szakhatóságok és
más szervek, valamint névjegyzékbe vett muszaki szakértok muködnek közre.
35. § (1) Az ügyfél az építésügyi
hatóság engedélyének megkérése elott - a beépítési, építészeti, muemléki,
régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint
a muszaki követelmények elozetes tisztázása céljából - elvi engedélyt kérhet.
Jogszabály az elvi engedély kérését kötelezové teheti.
(2) Az elvi engedély a közremuködo
szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély jogerossé és
végrehajthatóvá válásától számított egy éven belül kezdeményezett építésügyi
hatósági engedélyezési eljárás során köti azokban a kérdésekben, amelyekrol
rendelkezett. Az elvi engedély érvényét veszti, ha jogerore emelkedésétol és végrehajthatóvá
válásától számított egy év alatt nem kér az építteto építésügyi hatósági
engedélyt. Az engedély érvénye egy ízben legfeljebb egy évvel
meghosszabbítható, ha az általános érvényu és a helyi jogszabályok, valamint a
kötelezo hatósági eloírások idoközben nem változtak meg. Az elvi engedély
alapján építési munka nem végezheto.
36. § Építésügyi hatósági engedély a
jogszabályok keretei között akkor adható, ha
a) a tervezett építés a 18-19. §-okban, a 31. §-ban eloírt, illetve a külön jogszabályban kötelezové tett nemzeti
szabvány szerinti követelményeknek megfelel,
b) a tervezett építés az egyes építmények és területek
védettségét elrendelo vagy azokra különleges feltételeket megállapító
jogszabályoknak, az elozetes hatósági eljárásokban tisztázódott szakhatósági
követelményeknek és az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásában foglalt eseti
eloírásoknak megfelel,
c) az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem
okoz a környezetében olyan káros hatást, amely a terület rendeltetésének
megfelelo mértéket meghaladná, az állékonyságot, az életet és
egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb
módon sértené,
d) az építmény rendeltetésszeru
használhatóságához szükséges járulékos építmények, illetoleg jogszabályban
meghatározott esetekben és módon a közlekedési hálózathoz való csatlakozás,
valamint a közmu- és energiaellátás megvalósítása biztosított,
e) a tervezoként megjelölt szerv, illetoleg
személy jogosult volt az építészeti-muszaki tervezésre,
f) az építteto építési jogosultságát hitelt érdemloen igazolja.
37. § (1) Az építésügyi hatóság
engedélye egyben - az engedélybe foglalt szakhatósági eloírások vonatkozásában
- szakhatósági engedély is, amely azonban nem menti fel az építtetot a külön
jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének
kötelezettsége alól.
(2) Az építésügyi hatóság engedélye az
építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el.
BH1999. 321. A polgármesteri hivatal
szakigazgatási szerve által kiadott építési, használatbavételi engedély alapján
a ráépítéssel való tulajdonszerzés nem állapítható meg [Ptk. 97. § (1)-(2) bek., 1964. évi III. tv. 26-34. §-ai, 1997. évi LXXVIII. tv. 37. § (2) bek., Pp. 217. § (2)
bek.].
Az építés
38. § (1) Építési
munkát - ha jogszabály eltéroen nem rendelkezik - csak a jogeros és
végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott -
engedélyezési záradékkal ellátott - terveknek és egyéb okiratoknak, valamint
jogszabályban meghatározott esetekben az ezek alapján készített muszaki
megvalósítási terveknek megfeleloen szabad végezni.
(2) A jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott - tervtol csak az építésügyi
hatóság újabb elozetes engedélyével szabad eltérni, kivéve, ha az eltérés
önmagában nem engedélyhez kötött építési munka.
39. § (1) Az építésügyi hatósági
(létesítési) engedélyhez kötött építmények építoipari kivitelezési tevékenysége
akkor folytatható, ha
a) az építoipari kivitelezés az építési
tevékenységet folytató (a továbbiakban: kivitelezo) tevékenységi körében
szerepel, illetve
b) az építés muszaki munkálatait az építési
munka jellegének megfelelo és jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és
gyakorlattal rendelkezo felelos muszaki vezeto irányítja.
(2) Építési szakmunkát csak az végezhet,
aki a tevékenységre jogszabályban eloírt szakmai feltételekkel rendelkezik.
(3) Az építmények teherhordó
szerkezeteit nem érinto javító, karbantartó, felújító tevékenységet a munka
jellegének megfelelo szakmunkás képesítéssel rendelkezo személy felelos muszaki
vezeto nélkül is végezhet.
(4) Akinek az építoipari kivitelezés a
tevékenységi körében nem szerepel, illetoleg magánszemély - a (2)-(3) bekezdés
figyelembevételével felelos muszaki vezeto irányítása mellett - csak saját
céljára végezhet építési munkát.
40. § (1) A kivitelezo felelos a megvalósított építmény, építményrész, szakmunka
rendeltetésszeru és biztonságos használhatóságáért, valamint az építteto által
rendelkezésére bocsátott jogeros és végrehajtó építési engedélyben és a hozzá
tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben eloírottak biztosításáért.
(2) A felelos
muszaki vezeto felel az építménynek, építményrésznek, szakmunkának a jogeros és
végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési
terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek
megfelelo megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai,
minoségi és biztonsági eloírások megtartásáért és a munkálatok végzésének
szakszeruségéért.
(3) A kivitelezo - a jogszabályban
meghatározott esetben és módon - építési naplót vezet, abban a napi munkát
rögzíti, a naplót állandóan a munka helyszínén tartja, és azt az ellenorzo
hatóság, illetve a muszaki ellenor kérésére rendelkezésre bocsátja. Az építési napló részét képezik az elvégzett építoipari
kivitelezési tevékenységekre vonatkozó felelos muszaki vezetoi nyilatkozatok
is.
(4) Az építteto az építési-szerelési
munka szakszeru végzésének folyamatos figyelemmel kísérésére, ellenorzésére
helyszíni képviselojeként, külön jogszabályban meghatározottak szerint muszaki
ellenort bízhat meg.
41. § (1) Építési célra anyagot,
szerkezetet és berendezést csak a külön jogszabályban meghatározott
megfeleloség-igazolással lehet forgalomba hozni, megrendelni, építménybe
betervezni vagy beépíteni.
(2) A megfeleloség-igazolás annak írásos megerosítése, hogy az anyagok, szerkezetek
és berendezések kielégítik
a) a nemzeti szabványokban,
b) az ágazati muszaki szabályzatokban és
eloírásokban,
c) az építoipari muszaki engedélyekben, valamint
d) a 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjaiban
eloírt követelményeket.
(3) A megfeleloség-igazolást megfeleloségi vizsgálatok alapján lehet kiadni.
(4) A megfeleloség-igazolás lehet:
a) szállítói (forgalmazói, gyártói)
megfeleloségi nyilatkozat,
b) független tanúsító szerv által kiadott irat.
42. § (1) Ha az építési munka végzése
során természeti érték, építészeti vagy régészeti emlék, illetoleg építménnyel
kapcsolatos képzomuvészeti alkotás kerül elo, a kivitelezo köteles azt az
építésügyi hatósághoz, valamint más hatáskörrel rendelkezo hatósághoz
haladéktalanul bejelenteni, és a lelohelyet a hatósági intézkedésig
érintetlenül hagyni.
(2) Az építési munka végzése során
biztosítani kell, hogy a keletkezo környezetterhelés, igénybevétel a külön
jogszabályban meghatározott és megengedett mértéken belül maradjon.
43. § (1) Az építteto felelos azért,
hogy az építmény rendeltetésszeru és biztonságos használatához szükséges
járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az
építménnyel együtt valósuljanak meg.
(2) Az építésügyi hatóság által
meghatározott idotartamon belül az építmény környezetébol az építtetonek és a
kivitelezonek az építési tevékenység során keletkezett építési hulladékot,
maradék építoanyagot és építési segédeszközöket el kell szállíttatnia, a
környezetet és a terep felszínét az eredeti, illetve engedélyezett állapotában
kell átadnia, a környezetben okozott károkat meg kell szüntetnie.
Az építmény használatbavétele
fel fel |
44. § (1) Az
építtetonek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt
kellett kérnie - ha jogszabály eltéroen nem rendelkezik -, annak
használatbavétele elott használatbavételi engedélyt is kell kérnie. A kérelem
elbírálásához szükséges a jogszabályban meghatározott esetekben az érdekelt
szakhatóságok, az érintett infrastruktúrahálózatot muködteto közüzemek és a
kéménysepro (építésügyi szakérto) nyilatkozata, valamint az építési napló
részét képezo, a felelos muszaki vezetok jogszabályban meghatározott
nyilatkozatai arról, hogy az építmény, építményrész (önálló rendeltetési
egység), elvégzett szakmunka a jogeros és végrehajtható építési engedélynek és
a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervnek megfelel, rendeltetésszeru és
biztonságos használatra alkalmas. Amennyiben az építoipari kivitelezési
tevékenységet több kivitelezo végezte, az építteto vagy annak helyszíni
megbízottja köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelos muszaki vezetoi
nyilatkozat - a használatbavételi engedélyezési eljárás során - az építésügyi
hatóság rendelkezésére álljon.
(2) A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét -
építési engedélyhez kötött építési munka esetén - az engedélynek megfeleloen,
rendeltetésszeru és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg.
(3) Ha az építmény vagy egy része
rendeltetésszeru használatra nem alkalmas, vagy az építési munka elvégzése
következtében idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a
köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteto állapot keletkezett, az építésügyi
hatóság az építmény használatbavételét megtiltja, vagy építésügyi hatósági
kötelezés keretében a hibák, hiányosságok megszüntetésétol teszi függové. A
használatbavételi engedély megadása feltételekhez kötheto, az engedélyben
kikötések tehetok.
(4) Az (1) bekezdésben eloírt
használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.
Az építésügyi hatósági ellenorzés
fel fel |
45. § (1) Az elso
fokú építésügyi hatóság köteles az engedélyhez kötött építési munka végzését a
helyszínen ellenorizni. Ennek keretében vizsgálnia kell:
a) a jogeros és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó
jóváhagyott engedélyezési tervek meglétét és azok alkalmazását,
b) az építmény szerkezeteinek az engedélyezési tervnek megfelelo,
továbbá a szakmai és biztonsági eloírások megtartásával történo megvalósulását,
c) az építési munka végzését irányító felelos muszaki vezetonek
az eloírt szakirányú képesítési és más szakmai feltételeknek való
megfeleloségét,
d) az állékonyságra, valamint az életre és egészségre, továbbá a
köz- és vagyonbiztonságra vonatkozó követelmények megtartását.
(2) Az elso fokú építésügyi hatóság az
építési munka végzésének ellenorzésén túl megelozi, felkutatja, megakadályozza
a külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedély nélkül, vagy
attól eltéroen, és építésügyi engedélyhez nem kötött építési munka esetében az
általános érvényu kötelezo építésügyi eloírások megsértésével (a továbbiakban:
szabálytalanul) történo építési tevékenységet, a rendeltetéstol eltéro
építményhasználatot.
(3) Az építésügyi hatósági ellenorzést
rendszeresen - a külön jogszabályban meghatározott építmények esetében az
építési munka végzése során legalább két alkalommal - kell végezni.
(4) Az építésügyi hatósági ellenorzést
végzo az építési munka folytatását a helyszínen - alkalmanként legfeljebb
egyszer 30 napra - megtilthatja, ha az szabálytalanul
vagy pedig az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és
vagyonbiztonságot veszélyezteto módon történik. Ez ido alatt az építésügyi
hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetésérol vagy folytatásáról.
(5) Az építésügyi hatósági ellenorzési
feladatok végrehajtásában - az építésügyi hatóság felkérése esetén - a
rendorség, a közterület-felügyelet, továbbá jogszabályban felhatalmazott más
szervek is közremuködnek.
(6) A tulajdonos, a haszonélvezo és a használó, valamint az építteto és a kivitelezo
a hatósági ellenorzést turni kötelesek.
Az építésfelügyeleti ellenorzés
fel fel |
46. § (1) Az építésfelügyeleti ellenorzési tevékenység célja annak a
megállapítása, hogy
a) az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek,
berendezések) módszerek és eljárások minoségi követelményeire és alkalmazására
vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és engedélyeket az építési munka végzése
során megtartották-e,
b) az építmények, építési termékek használat során vagy egyébként
kialakult állapota megfelel-e a rájuk vonatkozó - az állékonyságot, az életet
és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló - követelményeknek.
(2) Az építésfelügyeleti ellenorzési
feladatokat jogszabályban meghatározottak szerint
a) a közigazgatási hivatal vezetoje,
b) a sajátos építményfajták tekintetében az arra
vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási szerv
látja el.
(3) Az építésfelügyeleti ellenorzési
feladatokban a szükséges vizsgálatok elvégzésére külön jogszabályban
meghatározottak szerint jogosult szakintézmények muködnek közre.
(4) Az
építésfelügyeleti ellenorzési feladatokat ellátó államigazgatási szerv
a) az állékonyságot, az életet és egészséget, a
köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyezteto, valamint
b) az építoipari kivitelezési tevékenység
végzésének, a beépített anyagok, szerkezetek, berendezések minoségében azonnali
intézkedést igénylo állapot megállapítása esetén, továbbá
c) ha a kivitelezési tevékenység felelos muszaki
vezeto nélkül, vagy
d) jogosultsággal nem rendelkezo felelos muszaki
vezeto részvételével történt, valamint
e) a jogszabályokban meghatározott feltételeknek
nem megfelelo anyagok,
szerkezetek, berendezések és termékek felhasználása, beépítése esetén
a szabálytalan állapot megszüntetését
határozattal elrendeli, illetoleg az intézkedések megtételét az arra jogosult
szervnél kezdeményezi. A határozat az a)-b) pont esetén azonnal
végrehajtható.
Az építésügyi hatósági kötelezés
fel fel |
47. § (1) Az építésügyi hatóság elrendelheti:
a) az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben
meghatározott, ennek hiányában az eredeti (a változtatás elotti)
rendeltetésétol eltéro használatának megszüntetését, valamint
b) szabálytalan építkezés esetében az építési munka
megszüntetését és az építést megelozo állapot helyreállítását, illetoleg a
jogeros és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott
engedélyezési terveknek megfelelo állapot kialakítását,
c) a muszaki követelményeknek meg nem felelo építési termékek
kicserélését,
d) az építmény, építményrész kötelezo jókarbantartás körét
meghaladó felújítását, ha az a településkép kedvezobb alakítása érdekében
szükséges, vagy azt az építési szabályzatban, a szabályozási tervben foglaltak
végrehajtása, illetoleg az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik,
e) jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését,
továbbá a telken a településkép elonyösebb kialakítása vagy a környezet védelme
céljából szükséges kertépítési, továbbá a településkép védelme érdekében
szükséges egyéb munkák elvégzését,
f) az építmény környezetébol az építési tevékenység során
keletkezett építési hulladék, maradék építoanyag és építési
segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti,
illetve az engedélyezett állapotban történo átadását, a környezetben okozott
károk megszüntetését.
(2) Az építésügyi
hatóságnak el kell rendelnie:
a) az építmény, építményrész részleges vagy
teljes átalakítását, - amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építteto ezt
nem vállalja - a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az
állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot
veszélyezteto módon történik,
b) az építmény, építményrész állékonyságát, az
életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteto, valamint az
engedély nélküli használat megszüntetését,
c) az építmény, építményrész hibáinak,
hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszeru és biztonságos használatra nem alkalmas
módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban
az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot
veszélyezteto állapot keletkezett,
d) az építmény jókarbantartására vonatkozó
kötelezettség teljesítését, illetoleg az építmény felülvizsgálatát, szükség
szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak
állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot
veszélyezteti.
(3) Az építésügyi hatóság megkeresésére
az ingatlan-nyilvántartásba az (1)-(2) bekezdés szerint elrendelt jogeros és
végrehajtható kötelezettséget be kell jegyezni.
(4) Az építésügyi hatóság, amennyiben a
végrehajtható kötelezettséget - annak nem teljesítése miatt a kötelezett
terhére hatósági úton, a felmerülo költségeket megelolegezve - maga végezteti
el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra
jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.
Az építmény fennmaradásának engedélyezése
fel fel |
48. § (1) Ha az
építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság
arra - az építteto vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján -
fennmaradási engedélyt ad, ha a 18-19. §-okban és a 31. §-ban meghatározott
feltételek fennállnak vagy megteremthetok és az építteto az építési
jogosultságát igazolta. Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági
engedély nélkül bontották le az építésügyi hatóság azt - határozattal -
tudomásul veszi.
(2) Fennmaradási engedély az (1)
bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha
a) az építmény, építményrész átalakítással
szabályossá teheto, vagy
b) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem
jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott
határidon belül elhárítható.
(3) Az építésügyi hatóság az építtetot
- kérelem hiányában - a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására
felhívhatja, vagy az eljárást hivatalból az építteto költségére lefolytathatja.
(4) A fennmaradási engedély - építésügyi bírság kiszabása, illetoleg az (1)-(2)
bekezdés szerinti szükségszeru átalakítás kötelezettségének és határidejének
egyideju megállapítása mellett - meghatározott idore szóló, visszavonásig
érvényes (határozatlan idore szóló) vagy végleges jellegu lehet.
(5) A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély
is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó
fennmaradási engedély megadásával egyidoben az építésügyi hatóságnak
rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésrol is. Az
építmény építési munkáinak teljes befejezése után a 44. § eloírásai szerinti
használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(6) A meghatározott ido elteltét, illetoleg az engedély visszavonását követoen az
építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell
bontania. Ugyanúgy akkor is, ha a fennmaradási engedélyben eloírt átalakítási
kötelezettséget nem teljesítették. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása
esetén az építésügyi hatóság a lebontást elrendeli.
(7) Ha a szabálytalanul megépített
építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi
hatóság köteles elrendelni a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok
elvégzését, vagy ha a kötelezett a munkálatok elvégzését nem vállalja, a
lebontását.
(8) Az építésügyi hatóság az (1)-(7)
bekezdés alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven
belül, legkésobb azonban az építés befejezésétol - ha nem állapítható meg - az
építmény használatbavételétol számított tíz éven belül intézkedhet. A (6)
bekezdésben foglaltak és az új eljárás lefolytatása esetén az egyéves idotartam
kezdetét a meghatározott ido elteltétol, valamint az engedély visszavonásától,
az átalakítási kötelezettségre eloírt teljesítési határido lejártától,
illetoleg az új eljárás lefolytatását elrendelo jogeros határozat keltétol kell
számítani.
(9) Kérelemre a fennmaradási engedély
kiadása nem tagadható meg a (8) bekezdésben meghatározott intézkedési ido
letelte miatt. Ebben az esetben átalakítási kötelezettséget eloírni és
építésügyi bírságot megállapítani nem lehet.
(10) A szabálytalanul létesített építménnyel, építményrésszel kapcsolatos átalakítási
vagy bontási kötelezettségek végrehajtását az ingatlan tulajdonosa
(haszonélvezoje, használója) turni köteles.
Az építésügyi bírság
fel fel |
49. § (1) Ha az
építésügyi hatóság a 48. § szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetoleg
a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejuleg az építésügyi bírságot is ki
kell szabni. Az építésügyi bírság alapjául a szabálytalanul létrehozott vagy
megsemmisült építménynek, építményrésznek a külön jogszabályban meghatározott
értéke szolgál. Az építésügyi bírság az építmény, építményrész készültségi
fokának megfelelo - külön jogszabályban meghatározott - számított értéknek
legalább 20%-a, legfeljebb 100%-a. Az építésügyi
bírságot az építésügyi hatóság által a 48. § (4) bekezdés szerinti
határozatában eloírt határidoben kell megfizetni.
(2) Ha az építteto a szabálytalanul
megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére
eloírt határido lejárta elott lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti,
az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott
építésügyi bírság nem engedheto el.
(3) Az építésügyi hatóság által
jogerosen és végrehajthatóan megállapított építésügyi bírság adók módjára
behajtandó köztartozásnak minosül.
50. § (1) Az épített
környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történo támogatására,
így különösen
a) a településrendezési feladatok támogatására,
b) minoségügyi, építésfelügyeleti, építésügyi hatósági
ellenorzésre, az ezzel kapcsolatos feladatok támogatására, az ellenorzések
hatékonyságának és színvonalának emelésére,
c) hatósági végrehajtások elvégzésére, illetve pénzügyi fedezetük
pályázati úton történo megelolegezésére,
d) a helyi építészeti örökség védetté nyilvánításával és
védelmével kapcsolatos önkormányzati kiadások pályázati úton történo
támogatására,
e) az építészeti örökség védelmével kapcsolatos nemzetközi
egyezmények végrehajtására, támogatására,
f) az építészeti értékek bemutatásának
elosegítésére,
g) az építészeti és településrendezési
társadalmi szervezetek szakmai feladatainak ellátására, támogatására,
h) az építészeti kultúra fejlesztésére
a költségvetés Földmuvelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetében építésügyi céleloirányzat áll
rendelkezésre.
(2) Az építésügyi bírságból a
költségvetés Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetébe
építésügyi céleloirányzatként befolyt bevételek 30%-a az érintett építmény helye szerinti települési önkormányzatot, 30%-a pedig az
elso fokon eljáró építésügyi hatóságokat illeti meg. Amennyiben az építésügyi
hatósági eljárásban a másodfokú hatóság is eljár, úgy az elso fokú építésügyi
hatóságot megilleto 30%-ból 15% a másodfokon eljáró építésügyi hatóságot illeti
meg.
(3) Az érintett építmény, építményrész
helye szerinti települési önkormányzattal szemben kiszabott építésügyi
bírságból befolyt bevételbol a települési önkormányzatot illeto rész (30%) is
az építésügyi céleloirányzatot illeti.
(4) A (2)
bekezdés szerint az önkormányzatot illeto bevétel az (1) bekezdésben említett
építésügyi célokkal összhangban használható fel.
51. § (1) Az építésügyi hatóság az
általa elrendelt munkálatok elvégzésére - ha jogszabály eltéroen nem
rendelkezik - az ingatlan tulajdonosát kötelezi. Ha a szabálytalan építési
munkát más végeztette, a munkálatok elvégzésére az építtetot kell kötelezni.
(2) Ha az építési munka végzése során,
vagy annak következtében az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és
vagyonbiztonságot veszélyezteto állapot keletkezett, az ezzel kapcsolatban
szükségessé vált munkálatok elvégzésére az (1) bekezdésben foglaltakon
túlmenoen a kivitelezot is kötelezni kell.
(3) Az építésügyi hatóság azt, aki az
elrendelt munkálatok elvégzését akadályozza, a
munkálatok turésére kötelezheti.
(4) Az építésügyi hatóság által
elrendelt munkálatok költségei - ha jogszabály eltéroen nem rendelkezik - a
kötelezettet terhelik.
Az építésügyi hatóság
fel fel |
52. § (1) Az építésügyi
hatósági jogkört elso fokon - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a
települési önkormányzat jegyzoje látja el.
(2) Az elvi építési, az építési, a
bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési, továbbá az
azokkal összefüggésben keletkezett ellenorzési és kötelezési ügyekben, valamint
a kiszolgáló út céljára történo lejegyzés és a telekalakítások engedélyezése
tárgyában és a 47. § (2) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott
esetekben (a továbbiakban: kiemelt építésügyi hatósági ügy), elso fokon -
kormányrendeletben meghatározott illetékességi területtel - a városi (fovárosi
kerületi) önkormányzat jegyzoje jár el.
(3) A (2)
bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági jogkört annak a települési
önkormányzatnak a jegyzoje is elláthatja, amely önkormányzat tartósan
biztosítja a meghatározott szakmai feltételeket. A meghatározott szakmai
feltételeket a települési önkormányzat önállóan vagy önkormányzati társulásban
biztosítja. A (2) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági jogkörök
ellátására történo kijelölést a kormányrendeletben fel nem sorolt település
képviselo-testülete - a belügyminiszterrel egyetértésben, a miniszter útján -
kezdeményezheti a Kormánynál.
(4) Az építésügyi
hatósági ügy iratait
a) a határozat jogerore emelkedését és
végrehajthatóvá válását, továbbá
b) az építésügyi hatósági engedély
érvényességének megszunését,
c) a használatbavételi (végleges fennmaradási)
engedély jogerossé és végrehajthatóvá válását, illetoleg
d) az építésügyi hatósági engedélyekben, kötelezésekben
eloírt kötelezettségek teljesítését,
a végrehajtás befejezését követo 30
napon belül az e törvény szerint hatáskörrel rendelkezo építésügyi hatóság az
építmény helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzojének
(körjegyzojének) adja át, aki köteles azokat - az ügyvitelre és ügykezelésre vonatkozó
szabályok szerint - irattározni.
(5) Az építésügyi hatósági ügyekben
másodfokon a területileg illetékes megyei (fovárosi) közigazgatási hivatal jár
el.
(6) A sajátos
építményfajták, továbbá a muemlékvédelem alatt álló építmények és területek
tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a rájuk vonatkozó külön
jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek gyakorolják. Ezen
építményfajták tekintetében lefolytatott hatósági engedélyezési eljárásokban a
(2)-(3) bekezdés szerinti építésügyi hatóság szakhatóságként muködik közre.
53. § (1) Az építésügyi hatósági
engedélyezési, ellenorzési és kötelezési eljárásokban, továbbá az
építésfelügyeleti ellenorzés során az államigazgatási eljárás általános
szabályait az e törvényben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) A kiemelt építésügyi hatósági ügyek
döntésére való szakmai elokészítését és végrehajtását, valamint az
építésfelügyeleti tevékenységet csak jogszabályban meghatározott szakirányú
egyetemi vagy foiskolai, más építésügyi hatósági ügyek esetében pedig legalább szakirányú középfokú képesítéssel, továbbá jogszabályban
meghatározott más szakmai feltételekkel rendelkezo köztisztviselo végezheti.
(3) A (2)
bekezdésben meghatározott szakmai feltételek alól felmentés nem adható.
IV. Fejezet
AZ
ÉPÍTETT KÖRNYEZET FENNTARTÁSA,
HASZNÁLATA ÉS ÉRTÉKEINEK VÉDELME
Az
épített környezet fenntartása és használata
fel fel |
54. § (1) Az
épített környezet elemeit: az építési telkeket és területeket, építményeket,
építményrészeket, építményegyütteseket, burkolt és zöldfelületeket - a jó
muszaki állapot folyamatos fenntartása mellett - csak a rendeltetésüknek, a
rájuk vonatkozó hatósági eloírásoknak és engedélyeknek megfelelo célra és módon
szabad használni. Közterület használatára vonatkozóan jogszabály ettol eltéroen
rendelkezhet.
(2) A tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban
meghatározott esetekben és módon idoszakonként felülvizsgáltatni, és a jó
muszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni.
(3) Az építménynek, építményrésznek,
önálló rendeltetési egységnek a használatbavételi, illetve fennmaradási
engedélytol, ennek hiányában az eredeti rendeltetéstol eltéro használatához -
ha jogszabály eltéroen nem rendelkezik - az építésügyi hatóság engedélye
szükséges. A használat változtatását az új használatra való alkalmasság
igazolásával, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben az építmény,
építményrész, önálló rendeltetési egység és környezete kölcsönhatásának
vizsgálatával kell alátámasztani.
55. § (1) A településkép védelme érdekében az építésügyi hatóság:
a) az épület(ek) és (azok) környezetének
kialakítása, továbbá az egy épületben lévo valamennyi üzlethelyiség
homlokzatának, valamint a kirakatszekrényeknek és feliratoknak,
hirdetoberendezéseknek összehangolt építészeti-muszaki tervezését, illetve
kivitelezését, valamint
b) az épület külso helyreállítását,
homlokzatszínezését és az építmény elonyösebb építészeti megjelenését szolgáló
egyéb munkákat
is elrendelhet.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt
munkálatok elrendelésének feltételeit a települési - fovárosban a kerületi -
önkormányzat rendeletben szabályozza.
(3) Ha az építmény, építményrész 47. §
(1) bekezdés d) pont szerinti felújítása, átalakítása a településkép
elonyösebb kialakítása szempontjából vagy településrendezési okokból vált
szükségessé, ezek költségei, továbbá az építmény használatának az átalakítás
miatt történt korlátozásából eredo károk megtérítése - a munkálatok elvégzése folytán
bekövetkezett értékemelkedés levonásával - a települési önkormányzatot terheli.
(4) Ha a településkép elonyösebb
kialakítása céljából vagy településrendezési okokból az építmény, építményrész
lebontása vált szükségessé, a tulajdonost a kisajátítási kártalanításra
vonatkozó szabályok szerint kártalanítani kell.
Az építészeti örökség védelme
fel fel |
56. § (1) Az
építészeti örökséghez tartoznak a muemlékek, az épületegyüttesek és a
kultúrtájak. Az építészeti örökség megfelelo fenntartása és megóvása közérdek.
(2) Az építészeti örökség kiemelkedo
értéku elemeit nemzetközi (egyetemes), országos (nemzeti) és helyi építészeti
örökség részeként kell kijelölni (védetté nyilvánítani), fenntartani, megóvni,
használni és bemutatni.
(3) A nemzetközi építészeti örökség - a "Világörökség jegyzék"-ben
nyilvántartott - kiemelkedo, egyetemes értéku elemeit a vonatkozó nemzetközi
egyezményeknek is megfeleloen kell fenntartani, megorizni, használni és
bemutatni.
(4) A Kormány
a világörökséggel kapcsolatos feladatait a nemzeti kulturális örökség
minisztere útján, az általa - a miniszterrel és a környezetvédelmi miniszterrel
egyetértésben - létrehozott és muködtetett Világörökség Magyar Nemzeti
Bizottsága közremuködésével látja el.
(5) Az országos építészeti örökség - a
muemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett
- kiemelkedo, nemzeti értéku elemeire vonatkozó részletes szabályokat külön
törvények állapítják meg.
57. § (1) Az építészeti örökségnek azok
az elemei, amelyek értékük alapján a 56. § szerint nem
részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél,
jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a
térség, illetoleg a település szempontjából kiemelkedoek, hagyományt oriznek,
az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi
építészeti örökség részét képezik.
(2) A helyi
építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása,
fenntartása, fejlesztése, orzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat
feladata.
(3) A helyi
védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetésérol, továbbá a védettséggel
összefüggo korlátozásokról és kötelezettségekrol a települési - fovárosban a
fovárosi önkormányzat, illetve az általa szabályozott keretek között a kerületi
- önkormányzat rendeletben dönt.
V. Fejezet
VEGYES
ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Nyilvántartások
fel fel |
58. § (1) Az
építésügyi hatóságok, települési jegyzok (fojegyzok), közmuvezetékek kezeloi,
közalapítványok, kamarák és más, jogszabályban erre felhatalmazott szervek az
építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges azon területi,
társadalmi, környezeti, természeti és muszaki adatokról, amelyek a
településrendezéshez és a tervezéshez, az építésügyi hatósági tevékenységhez
feltétlenül szükségesek jogszabályban meghatározott hatósági nyilvántartásokat
vezetnek.
(2) Az (1)
bekezdésben említett hatósági nyilvántartásnak minosül:
a) a települések közigazgatási területét
ábrázoló földmérési alaptérképek (bel- és külterület ábrázolásával),
b) a helyi építési szabályzat és a
településrendezési tervek nyilvántartása,
c) a telekalakítási engedélyek mellékletét
képezo tervek,
d) a belterületi közmunyilvántartás,
e) az építmény-nyilvántartás,
f) az átnézeti nyilvántartási térkép,
g) a külterületen lévo nyomvonalas és kapcsolódó
létesítmények nyilvántartása,
h) a tervezoi, vezeto tervezoi, szakértoi,
muszaki ellenori, felelos muszaki vezetoi névjegyzék vezetése,
i) a lakásépítéssel, megszunéssel kapcsolatos
nyilvántartás,
j) a hatósági, építésfelügyeleti ellenorzések
jegyzokönyveinek nyilvántartása,
k) az építésügyi hatósági eljárások
következtében szükségessé vált pénzösszeg behajtásának nyilvántartása,
l) a bauxitcementtel épült építmények
nyilvántartása,
m) az egyéb jogszabályban megjelölt, az (1)
bekezdés körébe tartozó nyilvántartások.
(3) A felelos
muszaki vezetoi és a muszaki ellenori névjegyzéket az építésfelügyeletet ellátó
szerv vezeti.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben említett
nyilvántartások a személyes adatok védelmérol és a közérdeku adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megfeleloen az alábbi személyes adatokat tartalmazhatják:
a) név,
b) lakcím,
c) személyi igazolvány száma.
(5) Az adatbázisok megteremtéséhez és
folyamatos fenntartásához minden természetes és jogi személy köteles a
tulajdonával összefüggo adatokat szolgáltatni, kivéve azokat, amelyek
jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásból megismerhetok.
(6) A (2)
bekezdésben megnevezett nyilvántartásokban a személyes adatokat el kell különíteni.
A személyes adatokat csak az erre jogszabályban felhatalmazottakkal, illetve az
érintett hozzájárulásával rendelkezokkel lehet közölni.
Az ügyész szerepe az építésügyi eljárásokban
fel fel |
59. § (1) A közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében az építésügyi
hatóság másodfokú határozatát a felek számára nyitva álló keresetindítási
határidon belül az ügyész is megtámadhatja keresettel.
(2) Az ügyész törvényességi felügyeleti
jogkörében eljárva, a rá vonatkozó jogszabályok alapján közremuködik az építésügyi
hatóságok eljárásai és döntései törvényességének biztosításában.
A törvény hatálybalépése és átmeneti rendelkezések
fel fel |
60. § (1) E törvény
- a (2) bekezdés kivételével - 1998. január 1-jén lép hatályba, egyidejuleg
a) az építésügyrol szóló 1964. évi III. törvény,
b) az építésügyrol szóló 1964. évi III. törvény
módosításáról rendelkezo 1985. évi 10. törvényereju rendelet és az 1994. évi
XXXVIII. törvény,
c) az egyes törvények és törvényereju rendeletek
hatályon kívül helyezésérol és módosításáról szóló 1990. évi XXII. törvény 41.
és 43-46. §-a,
d) a kormányzati munkamegosztás megváltozásával
összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1990. évi LXVIII. törvény 2. §-a,
e) a helyi önkormányzatok és szerveik, a
köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségu szervek
feladat- és hatásköreirol szóló 1991. évi XX. törvény 74-83. §-a,
f) az építésügyrol szóló 1964. évi III. törvény
végrehajtására kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet,
valamint az ezt módosító 88/1990. (VI. 30.) MT rendelet 2. számú melléklete, a
25/1992. (I. 28.) Korm. rendelet, a 44/1995. (IV. 24.)
Korm. rendelet és a 60/1995. (V. 30.) Korm. rendelet,
g) a földrol szóló 1987. évi I. törvény
végrehajtásáról rendelkezo 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet módosítása tárgyában
kiadott, 73/1989. (VII. 7.) MT rendelet 16. §-a (3) bekezdésének hatodik
fordulata,
h) az egységes hírközlési hatósági szerv
létesítésérol, valamint egyes hírközlést érinto jogszabályok módosításáról
szóló 142/1993. (X. 13.) Korm. rendelet 6. §-a (2)
bekezdésének j) pontja,
hatályukat vesztik.
(2) A törvénynek a 30. § szerinti kártalanítási szabályai a törvény kihirdetését
követo 8. napon; a településtervezési, az építészeti-muszaki tervezési, a
muszaki szakértoi, az építési muszaki ellenori jogosultsággal, a
településrendezési és építészeti tervpályázatokkal kapcsolatos eloírásai,
valamint a 41. §-a és a 62. § (2) bekezdés j) pontjának
eloírásai a törvény kihirdetését követo 60. napon lépnek hatályba. Egyidejuleg
a) az építésügyrol szóló 1964. évi III. törvény - a
helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes
centrális alárendeltségu szervek feladat- és hatásköreirol szóló 1991. évi XX.
törvény 77. §-ának (2) bekezdésével megállapított - 13. §-ának (3)-(6) bekezdései,
továbbá a 41., 42., 43. és 45. §-a,
valamint
b) az építésügyrol szóló 1964. évi III. törvény
végrehajtására kiadott, többször módosított 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 23. §-a
hatályukat vesztik.
E törvény 30. §-ának rendelkezéseit
kell alkalmazni a törvény hatálybalépésétol kezdodoen a korábbi rendezési
tervek alapján fennálló, a tulajdonosi érdekeket sérto övezeti eloírások
változásával, az egyedi határozattal elrendelt, továbbá az egyedi határozattal
el nem rendelt tilalmakkal kapcsolatban.
(3) A törvény
hatálybalépésekor a korábbi jogszabályok rendelkezései szerinti tartalmi
követelményeknek megfeleloen készített érvényes településrendezési terveket a
módosításukig változatlanul alkalmazni kell, de azok legfeljebb 2003. december
31-ig alkalmazhatók.
(4) Az építésfelügyeleti, valamint a
kiemelt elso fokú építésügyi hatóságok felállítását és a feladatok ellátását
biztosító költségvetési eszközökrol az Országgyulés elso ízben az 1998. évre
szóló költségvetésben köteles gondoskodni. A feladatok folyamatos, szakszeru és
törvényes ellátásához szükséges költségvetési eszközökrol az évi
költségvetésben minden alkalommal gondoskodni kell.
(5) A helyi
önkormányzati rendeleteket - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - felül
kell vizsgálni, és a törvény hatálybalépését követo egy éven belül gondoskodni
kell az e törvénnyel és az e törvényen alapuló jogszabályokkal ellentétes
rendelkezések hatályon kívül helyezésérol.
(6) A települési önkormányzat jegyzoje az 52. § (2) bekezdésben meghatározott ügyekben
az eljárni illetékes építésügyi hatóság számára legkésobb a törvény
hatálybalépését követo 15 napon belül megküldi az építésügyi hatósági jogkör
gyakorlásához szükséges iratokat.
(7)
(8) Az 52. § (2) bekezdésében meghatározott építésügyi hatóság a
törvény hatálybalépésekor
a) folyamatban lévo ügyekben a kérelem
benyújtásakor hatályos jogszabályok szerint, valamint
b) a jogeros és végrehajtható határozattal
lezárult ügyek hatósági ellenorzése során az építmény (építményrész) építésekor
(bontásakor) hatályos jogszabályok szerint
jár el.
(9) A törvény
52. § (3) bekezdése szerinti kijelölésre vonatkozó kérelmet az érintett
települési önkormányzatoknak elso esetben legkésobb 1997. október 1. napjáig
kell a miniszterhez benyújtaniuk.
(10) A kérelemnek tartalmaznia kell a törvényben meghatározott szakmai feltételek
teljesítésének igazolását, valamint az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a
hatáskört az eloírt szakmai feltételek mellett legalább 4 évig ellátja. Ha a
hatósági jogkört önkormányzati hatósági igazgatási társulásban látják el, akkor
csatolni kell az erre vonatkozó megállapodást is.
BH2000. 26. A muemlék jellegu épület
elidegenítéséhez is hatósági hozzájárulás szükséges [Ptk. 215. § (1) bek., 301. § (1) bek., 1964. évi III.
tv. (Ét.) 2. § h) pont, 1989. évi XIII. tv. 8. § (1) bek., 1995. évi CXXI. tv. 109. § 24. pont, 30/1964. (XII.
2.) Korm. r., 11. §, 12. § (2) bek., 13. § (1) bek. a) pont, (3) és (4) bek., 1/1967. (I.
31.) ÉM r. 1. § (3) bek., 2. §, 4. § (1) bek. a) pont, 10. § (1) bek., 20. § (1)
bek. a) és d) pont, 6/1992. (III. 21.) KTM r. 1. § (2)
bek., 2. § (1) bek., 7. §].
BH1999. 416. I. Egy terület rendezési terve nem minosül egyedi
kötelezettséget megállapító hatósági aktusnak, ezért a rendezési terv
használati jogot nem keletkeztet [1964. évi III. tv. 6-7. §-ai].
BH1998. 545. I. Hatósági engedélyek hiányában az ingatlan adásvételi
szerzodésének és a földterület haszonbérleti szerzodésének érvénytelensége
[Ptk. 215. § (1) és (3) bek., 237. § (1) bek., 1964. évi III. tv., 30/1964. (XII. 2.) Korm. r. 12. § (2) bek., 73/1981. (XII.
29.) MT r. 12 §, 1/1967. (I. 31.) ÉM r. 10. § (1) bek., 20. § (1) bek.].
61.
§ (1) Ahol jogszabály
a) általános rendezési tervet említ, azon
településszerkezeti tervet,
b) alaptervet, részletes rendezési tervet említ,
azon helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet,
c) a településrendezés vonatkozásában
"államigazgatás" kifejezést használ, ott "közigazgatás"
kifejezést
kell érteni.
(2)
62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a) a miniszter kezdeményezésére - az 52. § (2)
bekezdésben meghatározott - városi (fovárosi kerületi) önkormányzat jegyzojének
illetékességi területét,
b) a miniszter kezdeményezésére - az 52. § (3)
bekezdés alapján - eljáró építésügyi hatóságok körét és illetékességi területét,
c) az 53. §-ban említett szakmai feltételeket,
d) az 52. § (3) bekezdése alapján
a Kormányhoz intézett kezdeményezés tartalmi követelményeit, eloterjesztésének,
elbírálásának rendjét,
e) az építésügyi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselok
képesítési követelményeit,
f) az építési muszaki ellenori tevékenység gyakorlásának
részletes szabályait,
g) a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos
országos szakmai követelményeket és azoktól helyi építési szabályzatban való
eltérés lehetoségét,
h) az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos
muszaki szakértoi tevékenység gyakorlásának általános szabályait,
i) az építészeti-muszaki tervezési jogosultság általános
szabályait,
j) az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához
szükséges nyilvántartások, adatszolgáltatások (adatbázisok és információs
rendszerek) létesítésének és muködésének feltételeit,
k) a felvonók és a mozgólépcsok építésügyi hatósági
engedélyezésének, üzemeltetésének, ellenorzésének, valamint a felvonó szakértoi
és ellenori tevékenység szabályait,
l) a településrendezéssel kapcsolatos kártalanítás részletes
szabályait,
m) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai
célú építményekre vonatkozó, építésügyi hatósági engedélyezési eljárás
szabályait
rendelettel állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást
kap a miniszter arra, hogy
a) a telekalakítás, a telekalakítási és építési
tilalom elrendelése, továbbá a cseretelekadás részletes szakmai szabályait,
b) az építészeti-muszaki tervek tartalmi
követelményeit,
c) a településtervezési, az építészeti-muszaki
tervezési jogosultság részletes szabályait,
d) az építoipari kivitelezési, valamint a
felelos muszaki vezetoi tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályait
- az érdekelt miniszterekkel együtt -,
e) az építésügyi hatósági ellenorzés részletes
szakmai szabályait,
f) az építésfelügyeleti ellenorzés részletes
szabályait,
g) az építésügyi bírság megállapításának
részletes szabályait,
h) a településrendezési és építészeti tervpályázatok
részletes szabályait,
i) az építésügyi hatósági engedélyezési és
kötelezési eljárások, valamint ezekkel kapcsolatban a települési önkormányzatok
véleménynyilvánításának részletes szabályait,
j) az építési célra szolgáló anyagok,
szerkezetek és berendezések muszaki követelményeinek és
megfeleloségigazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának
részletes szabályait - a gazdasági miniszterrel együtt -,
k) a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága muködésének rendjét,
l) a helyi építészeti örökség védelmének szakmai
szabályait,
m) településrendezési, építészeti-muszaki
tervtanácsokra vonatkozó szabályokat,
n) az építésügy körébe tartozó szakértoi
tevékenység gyakorlásának részletes szabályait,
o) az önkormányzati (megyei, illetve települési)
foépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályait és feltételeit,
p) az 53. § (2) bekezdésében
meghatározott szakmai feltételeket és - a köztisztviselok képesítési
eloírásairól szóló kormányrendelet eloírásain túlmenoen - a képzés módját,
q) a településszerkezeti tervek, a helyi építési szabályzatok és
a szabályozási tervek tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat
- az érdekelt miniszterekkel együtt -,
r) a névjegyzékek vezetésével, megújításával, valamint a felvonókkal
és a mozgólépcsokkel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási, továbbá a kötelezo
muszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatokkal kapcsolatos szolgáltatási
díjakat - a pénzügyminiszterrel egyetértésben -
rendelettel állapítsa meg.
(3) Egyes nemzeti szabványokat a
szakmailag hatáskörrel rendelkezo miniszter jogszabállyal meghatározott idore,
egészben vagy részben kötelezoen alkalmazandóvá nyilváníthat.
(4) A sajátos
építményfajtákra vonatkozóan a (2) bekezdésben foglalt szabályozási feladatokat
a - miniszterrel egyetértésben - az építményfajta szerint illetékes miniszter
gyakorolja.
(5)
fel fel |